A tojástermelők az ágazat elleni támadásnak tartják, hogy egyes áruházláncok környezetvédelmi és állatjóléti okokra hivatkozva 2025-től meg akarják szüntetni a ketreces tartásból származó tojás értékesítését. Hazánkban a termelők mintegy 80 százaléka ilyen körülmények között tartja a tojókat, és az ágazatban nemrég valósult meg egy átfogó és költséges technológiaváltás – hangzott el az M1 Magyar gazda című magazinműsorában.

Több baromfitartási mód is kialakult

Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) elnöke elmondta, hogy 2012-ben a magyar termelők az unió elveit követő EU-komfort ketrecekre cserélték le az addig használt hagyományos ketreceket. Hozzátette, erre több tízmilliárd forintot fordítottak a magyar tojótyúktartók.

A termelők azt szeretnék, ha a fogyasztók dönthetnék el, hogy milyen tojást akarnak vásárolni.

A Tojásszövetség elnöke szerint az elmúlt évtizedekben különböző baromfitartási módok alakultak ki, a ketreces, mélyalmos és a biotartásként is emlegetett szabad tartás.

Kiemelte, ezek a változatok jól megférnek egymás mellett. A Tojásszövetség célja pedig elérni, hogy az áruházláncokban a termelési volumen arányában áruljanak különböző tartásmódú tojásokat.

Az üzletláncok döntését valószínűleg azok az egyre népszerűbb elképzelések befolyásolták, hogy az alternatív vagy szabad tartásban nevelt tyúkok egészségesebbek és boldogabbak.

Metzger Szilvia, a Kaposvári Egyetem docense elmondta, ahhoz, hogy meghatározhassák, milyen körülmények között érzik magukat a legjobban a tyúkok, milyen körülmények között jó egészségi állapotban „termelnek” jól, ahhoz az kellene, hogy különböző tartástechnológiákat mutassanak az állatoknak, és az állatok szabadon választhassanak a bemutatott körülmények közül.

A fogyasztók tévhitei

A különböző kutatások azt bizonyítják, hogy a szabadon tartott tyúkok élete sok szempontból keservesebb, mint a ketrecben nevelteké. A Kaposvári Egyetem docense hangsúlyozza, a szabad tartásban sokkal több kórokozóval találkozik az állat, vadakkal, vadmadarakkal, ezáltal az állategészségügyi kockázat is sokkal nagyobb. „Arról nem is beszélve, hogy az alternatív rendszerekben, ahol ülőrudakra repülnek fel az állatok, sokkal nagyobb a csonttörés kockázata, illetve a talpfekélyes megbetegedések aránya” – mondta Metzger Szilvia.

A ketreces tartásnak számos előnye van, például ennél a technológiánál a legkisebb az élelmiszer-biztonsági kockázat. Szép Imre szerint a ketreces tartás a legtisztább tartási rendszer. A másik két alternatíva esetében sokkal több bakteriális és egyéb szennyező anyag rakódik a tojás héjára.

Az is tévhit, hogy a ketreces tartás ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a szabad tartásban tartott tojóké. Mivel az intenzíven tartott tyúkok többet tojnak, ezzel a technológiával kisebb területen, kevesebb takarmánnyal lehet tojást termelni. A Tojásszövetség elnöke elmondta, minél többet tojik egy tyúk egy évben, annál kisebb az egy kiló tojásra eső környezetterhelés.

Tehát az intenzív rendszerek óriási mértékben óvják a környezetet.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a tartási körülmények nem hatnak sem a tojás beltartalmi értékére, sem a színére. Szép Imre szerint a tojás színe attól függ, hogy milyen takarmányt kapnak a szárnyasok. Ha a tyúk nem kap zöld takarmányt vagy kukoricát, tojásának színe fehérebb lesz az átlagosnál.

A szakemberek szerint az alternatív tartás környezetvédelmi és állatjóléti szempontból sem hasznos, és a tojástermelőknek óriási többletköltséget jelentene az erre való átállás, ami hatalmas károkat okozna az ágazatnak.