Ez a különleges adottság lehet az oka, hogy nemcsak az emberek, de a gorillák, a csimpánzok és a bonobók szervezete is képes lebontani az etanolt, amely az alkohol kémiai vegyülete – olvasható a The Independent cikkében.

Kim Hockings és Robin Dunbar kutatók szerint – akik a témában egy könyvet is kiadtak – ez a képesség volt a segítségükre a túlélésért folytatott küzdelemben a többi majomfajjal szemben.

Az adottság ugyanis lehetővé tette számukra, hogy a fákról lepotyogott, túlérett, már erjedt gyümölcsöket is megegyék, amire a többi faj nem volt képes.

A plusz kalóriaforrás pedig támogatta őket a fennmaradásban. Hockings, az Exeteri Egyetem oktatója elmondta, hogy még ma is látni olyan emberszabásúakat, akik erjedt gyümölcsöket esznek, sőt még emberek által készített pálmabort is isznak.

„Nehéz lenne pontosan megmondani, hogy miért teszik ezt, és a kérdés összetettsége remekül tükrözi az emberek bonyolult kapcsolatát az alkohollal” – fűzte hozzá.

A kutató szerint azt a problémakört is érdemes körüljárni, hogy az emberek vajon miért az erős szeszes italokat részesítik előnyben, annak figyelembevételével, hogy a lehullott gyümölcsök alkoholfoka mindössze egy és négy százalék között mozog, ami nagyjából egy gyenge sörnek felel meg.