Jump to content

Az e-sport két csodás hatása

2017. 12. 08. 12:10

A digitális generációba tartozó játékosokat sokan féltik attól, hogy az elképzelt világ beszippantja őket, már csak azért is, mert a felmérések szerint a 10-12 éves gyerekek 60-70 százaléka rendszeresen játszik telefonon vagy számítógépen. De mára bebizonyosodott: az e-sport közösséget teremt és fejleszti az egyéni képességeket.

 

A Minden Tudás korábban riportot közölt arról, hogy a gamerek a valóságban sportosabban élnek, mint az átlag magyar ember, azonban akkor még nem lehetett sejteni, hogy elsőként az országban esport kurzust indít a Debreceni Egyetem. Az e-sport egy olyan tevékenység, amely során a játékos a szellemi és fizikai képességeit elektronikus játékok segítségével fejleszti, edzi.

A játékosok, azaz idegen szóval élve, gamerek és az oktatók szerint az e-sport kettő az egyben: játék és tudomány. A kutatási eredményeket az informatika, a nevelés-, az orvos- és egészségtudomány is hasznosíthatja.

„Ezek a fiatalok ugyanúgy szeretik a csapatsportokat és érdekesség, hogy feltételeztük, hogy itt nagyon sok küzdősportos van az esport játékok között, hogy esetleg a küzdősportokat kedvelnék. Nem. A csapatsportokat kedvelik és elsősorban az egymás közötti kommunikációt, a feladatmegosztást nagyon jól megtanulják és ezt a későbbiekben a csapatsportban is nagyon jól hasznosítják” – részletezte a Minden Tudás stábjának Szabó József, docens.

A DEAC-Hackers, az ország első felsőoktatási esport szakosztálya, a riport elkészültekor éppen edzést tartott. A játék lényege, hogy le kell dönteni az ellenfél bázisát.

„Az e-sportról egy negatív érzet van az emberekben, sokan úgy vélik, hogy ez a las vegas-i játékkaszinók világa, tehát azt tudni kell, hogy az e-sport az egy más világ, az egy valódi sportolásról szól” – világított rá a docens.

Már kutatják is az esport hatásait 

A neveléstudomány kutatói számára azért érdekes ez a terület, mert egy fiatal korosztálytól kaphatnak választ arra, hogy a játék milyen képességekre van hatással. Szabó József elmondta, azt vizsgálják, hogy az e-sport és a tanulás, az e-sporttal töltött idő és a tanulmányokra fordított idő illetve a szabadidősportokra vonatkozó időtartam az hogyan viszonyul egymáshoz és szeretnének egy kicsit teljesebb képet adni az esportolóknak a szokásairól, a játékintenzitásról, a játékkedveltségről és ezáltal mélyebb betekintést adni az e-sportolók világába.

A kutatók azt is meg szeretnék tudni, hogy az esport miként hat az agyra. Egyes elméletek szerint a számítógépes játék a 21. századi ember agyműködéséhez nélkülözhetetlen szellemi táplálék. A DEAC-Hackers tagjai játszanak a League of Legends (LoL) játékkal, de a Clash of Clans is sokuk űzi.

„Ezek tipikusan a közösségre építenek, a Clash-ben is nagyon fontos az, hogy a csapat tagjaként a játék logikájából adódóan rengeteg támogatást lehet szerezni, együtt kell működni a csapattagokkal. A LoL-nál pedig erre épül az egész játék, hogy a csapatnak a taktikája és az összetartása” – részletezte Bátfai Norbert, adjunktus.

E-sport: a szellem edzése?

A jelenségről nem lehet nem beszélni, a felmérések szerint a 10-12 éves gyerekek 60-70 százaléka rendszeresen játszik telefonon vagy számítógépen. Hogy ez a tevékenység sportnak tekinthető-e, arról megoszlanak a vélemények. A legnépszerűbb játékoknak óriási rajongótábora van, ez persze hatalmas üzletet is jelent.

„Ezek a játékok ezek olyan szellemi táplálékok, amik nagyon-nagyon rendezett formája az információnak és ezért szeretjük fogyasztani. Itt szerintem van egy olyan elmélet, ami az ember önmaga jobb megismeréséhez fog vezetni és az e-sport ehhez tökéletes iránynak látszik” – tette hozzá az adjunktus.

A kutatások azt is kimutatták, hogy nem állják meg a helyüket azok a vélekedések, amelyek szerint a számítógépes játékok kedvelői számára leszűkül a világ a négy fal közé és elszigetelődnek.

A korábbi játékok ugyanis még egyszereplősek voltak, a mai online változataik azonban már közösséget teremthetnek. Ezek a csapatba tartozás élményét is megadhatják, a résztvevők közösségi normákat tanulhatnak.

 
(Forrás: biokalauz.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)