A kiégés (burnout) egyre gyakoribb jelenség a 30-as éveikben járó irodai dolgozók körében. A munkahelyi stressz, a folyamatos teljesítménykényszer és a munka–magánélet egyensúlyának hiánya mind hozzájárulnak ennek a problémának a kialakulásához. Egy 2021-es kutatás szerint a munkavállalók jelentős része tapasztalja a kiégés tüneteit valamilyen mértékben. Különösen érintettek a segítő szakmákban dolgozók, például az egészségügyi dolgozók és a szociális munkások. Az irodai szektorban a monoton munkavégzés, a túlzott adminisztratív terhek és a korlátozott előrelépési lehetőségek növelhetik a kiégés kockázatát. A probléma nemcsak egyéni, hanem szervezeti szinten is jelentős, mivel a kiégés csökkenti a munkavállalók teljesítményét és elkötelezettségét, ami hosszú távon a vállalat eredményességére is negatív hatással lehet.

Munkahelyi kilátástalanság

Marázi Judit humánerőforrás (HR)-szakértő szerint a mai harmincas korosztály egy egészen más karrierúttal találja magát szemben, mint amit szüleik éltek meg.

„Ma már jellemző, hogy egy alkalmazott éveken át dolgozik ugyanabban a pozícióban, mielőtt előléptetésre kerülne. Míg korábban a gyors előrelépés szinte garantált volt, most a junior szintről feljebb jutni jelentős időt és kitartást igényel.”

A karrierstabilitásra való törekvés gyakran versengéssel társul, hiszen az idősebb generációk is egyre tovább aktívak maradnak.

„Ez nehéz helyzetet teremt, mert a fiatalabb generáció úgy érzi, megrekedt, és nem tud előrelépni.”

Ez az állapot kihat a munkáltatókra is: sok esetben ugyanis a cégvezetés sem tudja megfelelően támogatni azokat az alkalmazottakat, akik elakadnak a karrierjükben, de igényük lenne az előrelépésre. Az ebből fakadó reményvesztettség gyakran kiégéshez vagy akár munkahelyváltáshoz vezet.

Marázi Judit hangsúlyozta, hogy ebben az életszakaszban sokan már nemcsak a karrierjükben szeretnének előrelépni, hanem a magánéletükben is stabilitást keresnek. A párkapcsolati, családalapítási és lakhatási döntések gyakran erőteljes nyomást gyakorolnak rájuk.

Hobbi, mint menekülési útvonal

A harmincas korosztályban sokan már tudatosan keresik a munka és a magánélet egyensúlyát, és szeretnék a szabadidejüket hasznosan eltölteni, ami feltöltődést is jelent. Ahogy a szakértő fogalmazott: „Egyre többen döntenek úgy, hogy munka után nem a munkát viszik haza, hanem valamilyen teljesen más tevékenységgel foglalkoznak. Egy könyvelőből cukrász lesz, egy kontrollingos pedig jógaoktatóként képezheti magát tovább.”

Számukra tehát az önmegvalósítás és a hobbi nemcsak kikapcsolódást, hanem valódi védelmet nyújt a kiégés ellen, amely az egyre bővülő munkahelyi és magánéleti terhek miatt különösen fenyegető ebben az életszakaszban.

Mit tehetnek a munkáltatók?

A kiégés megelőzésében a munkáltatók jelentős szerepet játszanak, hiszen a támogató vállalati programok és az egészséges munkahelyi környezet segítheti a dolgozókat abban, hogy megtalálják az egyensúlyt és megelőzzék a kiégést. Marázi Judit szerint azonban fontos különbséget tenni a különböző szektorok között, mivel az anyagi források és a vállalati kultúra jelentősen befolyásolja a megvalósítható lehetőségeket.

A nagy és nemzetközi cégek, különösen a multinacionális vállalatok kiemelt figyelmet fordítanak a munkavállalók jólétére, és számos programot kínálnak. A kisebb és közepes méretű vállalatoknál, ahol kevesebb anyagi forrás áll rendelkezésre, inkább a rugalmas munkaidő és a munka–magánélet egyensúlyának támogatása jellemző. Az állami és önkormányzati szektorban a támogatások más jellegűek, hiszen a költségvetési korlátok behatárolják a lehetőségeket. Ennek ellenére az egészségnapok és sportkártyák sok helyen rendelkezésre állnak, és a kulturális programok támogatása is népszerű.

A HR szerepe a kiégés megelőzésében és a cégkultúra hatásai

A kiégés kezelésében és megelőzésében a HR szerepe jelentős, de Marázi Judit szerint a HR csak akkor lehet igazán hatékony, ha a vezetőség is támogatja ezeket a törekvéseket. „A HR bármit kitalálhat, ha a közvetlen vezető nem partner ebben” – fogalmazta meg.

A HR-szakértő szerint a vállalati kultúra alapvető szerepet játszik a kiégés kialakulásában vagy éppen megelőzésében. Az egyik legfontosabb elem itt a nyílt és őszinte kommunikáció, amely lehetőséget ad a munkavállalóknak arra, hogy elmondhassák problémáikat anélkül, hogy ítélet érné őket. A cégkultúrában rejlő legnagyobb veszélyek közé tartozik, amikor a munkavállaló csupán „egy darab” lesz a rendszerben, és a vállalat nem hajlandó figyelembe venni az egyéni igényeket vagy körülményeket.

Törzsidő és peremidős rendszer: egy népszerű válasz

A munkaerőpiac az utóbbi években már elkezdett reagálni a kiégés növekvő jelenségére, különösen a harmincas korosztály körében, ahol a rugalmasság iránti igény egyre meghatározóbb. „Nekik fontos, hogy munka előtt vagy után elmenjenek edzeni, találkozzanak a barátaikkal, lazítottak ezen a nagyon vaskalapos munkavégzésen” – mondja Marázi Judit HR-szakértő, aki azt is kiemeli, hogy az Y generáció már középutat képvisel az X generáció szigorú munkamorálja és a Z generáció flexibilitása között.

A munkavállalók és a vezetők között egyre inkább elterjed az úgynevezett törzsidő-peremidő rendszer, amely 9-től 3-ig tartó kötelező jelenlétet ír elő, de ezenkívül a dolgozók szabadon megválaszthatják, hogy mikor kezdik vagy fejezik be munkájukat. „Én ezeket a rendszereket nagyon szeretem, mert mindenki a saját életritmusához tudja igazítani” – fogalmaz Marázi Judit, aki szerint a rugalmasság ebben a formában növelheti a munkavállalók elégedettségét és csökkentheti a kiégés kockázatát.

Tippek a karrierváltásra készülő fiataloknak

A kiégés felismerése és kezelése nem egyszerű folyamat. „Fontos, hogy az ember időben észrevegye a tüneteket, mint például a motiválatlanság, a fejfájás vagy a gyomorgörcs a munkával kapcsolatban.” Ebben a témában már számos önsegítő könyv és teszt is hozzáférhető.

Ha valaki úgy dönt, hogy nem csak munkahelyet, hanem teljes karrierutat kíván váltani, érdemes előbb alaposan átgondolnia a lépéseit. „Az embernek le kell önmagát modellezni, hogy kiderüljön, miben lehet igazán sikeres” – mondja Marázi Judit, aki arra figyelmeztet, hogy sokan vállalkozásba vágnak, üzleti terv és felkészülés nélkül, ami gyakran kudarcot eredményez. „A legfőbb tanács, hogy először két lábon álljon: érdemes kisebb lépésekben felépíteni a másik életet, mielőtt teljesen átváltana egy új karrierre.”

A sikeres karrierváltás egyik kulcsa lehet egy karriertanácsadó vagy munkaerő-közvetítő bevonása, aki segíthet az önéletrajz átdolgozásában és az interjúkra való felkészülésben. „Egy jól átgondolt önéletrajz és támogatás sokkal nagyobb eséllyel vezet sikerhez, mintha egyedül próbálnánk kiigazodni az új irányban.”