Jump to content

Mit is jelent a valóságban az extrém magas UV-sugárzás?

2017. 07. 10. 15:37

Elérkezett a pillanat, amikor akár 38 fokot is mérthetünk, amit már árnyékban is nehéz túlélni, nemhogy városszerte utazva. Nos, nem csak a hidratáltságra kell odafigyelni, hanem arra is, hogy az ilyenkor extra magas UV-sugárzás nagyon durván megterheli a szervezetet.

Sokat hallani az UV-sugárzásról, és arról is, hogy káros, viszont az unásig ismételgetett néhány szavas magyarázatokon túl, nem árt még többet megtudni a szervet egyik legkárosabb láthatatlan ellenségéről az UV-sugárzásról.

UV-sugárzás, ami az árnyékban is utolér

A tisztánlátás kedvéért nem árt megismerni az összes UV-sugárzást. Ugyan a napfénynek csak egy hullámtartománya van, amit UV-sugárzásnak, azaz ultraviola sugárzásnak nevezünk, de ezt további változatokra szokás bontani. Van az úgy nevezett: UV-A, UV-B, és UV-C sugárzás is, amelyek mind-mind másként hatnak a testre.

Ami az UV-A sugárzást illeti, mindhárom közül talán ez a „legártalmatlanabb”, noha ennek is rákkeltő hatása van. Az UV-A sugárzás 500–1000-szeres intenzitással vannak jelen. Eredetileg a bőr barnulásáért felelős, de a túlzott napozás bőrpírt, gyulladást kelt, viszont csak több nappal később a túlzásba vitt napozás után.

Az UV-B sugarak azok, amelyekről a leggyakrabban hallunk, noha a természetes napfénynek mindössze 1/15-öd része UV-B. Nagyon károsak a bőrre, bőrgyulladást okoznak, megvastagítják annak felszínét, valamint a késői pigmentálódásért is ez tehető felelőssé. De nem csak a bőrre hanem a szemre és az immunrendszerre is hat. Utóbbi működését negatívan és gátló módon befolyásolja, míg előbbi esetében irritációt válthat ki.

Az UV-C sugarak azonos hatást képesek kifejteni, mint az UV-S sugárzás, viszont ezek általában elnyelődnek az ózonrétegben. Azokban a régiókban, ahol az ózonréteg megvékonyodott viszont elérik a felszínt, így a bőrt is megterhelik.

Bőrtípustól függően hat

A szerencsésebb bőrtípusba tartozók jobban bírják az UV-sugárzás okozta terhelést. Az extra magas UV-sugárzású időszakban ugyan elegendő 10-15 percet a napon tartózkodni 11 és 15 óra között (ekkor a legmagasabb az UV-sugárzás), máris leéghetünk.

Viszont az érzékeny bőrnek szinte néhány perc is elég. A fényérzékeny, öröklött vagy gyógyszer okozta bőrérzékenység miatt a leégést követően ekcémás vagy csalánkiütések jelentkezhetnek.

A bőr ilyen jellegű sérülése a bőr idő előtti öregedését, a pigmentfoltok kialakulását, sőt a bőrrák bármely típusát kiválthatja. Érdemes tehát betartani az alapvető bőrvédelmi „szabályokat”: naptej, kerülni a napozást 11 és 15 óra között, illetve a bőrtípusunknak megfelelően napon lenni.

(Forrás: biokalauz.hu | Kép: pixabay.com)