A tél valódi kockázatot jelent a bőrnek, és főleg a kezeknek, hiszen ilyenkor a külső és a belső levegő szárazabb, különösen a fűtés miatt. Az sem segít a bőr állapotán, hogy a fertőzések – különösen a koronavírus-járvány – elkerülése miatt gyakrabban mosunk kezet, hiszen ilyenkor minden alkalommal leoldódik a bőrön lévő természetes védőréteg. Sokaknak mindez olyannyira megviseli a kezét, hogy az kiszárad, berepedezik és akár vérzik is.
Mindezek elkerülésére vagy kezelésére meg kell erősíteni a bőr barrier- vagyis gátfunkcióját. A barrier fő feladata a víz- és lipidtartalom szabályozása. Az áteresztőképességet szabályozó barrier meggátolja, hogy kórokozók, kémiai anyagok jussanak a hámba. Ezenkívül minimálisra csökkenti a hámon keresztüli víz- és elektrolitvesztést, és így megóvja a szervezetet a kiszáradástól. Tehát, ha ez a funkció gyengül, nagy eséllyel alakul ki a bőrszárazság.
A kézszárazság azon kívül, hogy nem esztétikus látvány, borzasztóan fájhat. Emellett viszket, húzódik, sőt gyakran kisebesedik és vérzik is.
A kézszárazság okai
A hideg, száraz levegő nagyban elősegíti a kezek kirepedezését. A szeles idő is kézszárazsághoz vezet, emellett a fűtés is okozhat hasonló problémákat. A kedvezőtlen hatások közé tartozik a napfény hiánya is, ami szintén okozhatja a kezek érdes szárazságát.
Egyes kozmetikai termékek, egyszerű szappanok is kiszárítják a kéz bőrét. Eltávolítják az egészséges, és szükséges, zsírréteget, így irritálják a bőrt. Akik gyakran mosogatnak, akiknek gyakran éri víz a kezüket, azokat különösen érinti a probléma, ugyanis a forró víz és a mosogatószerek lebontják a bőr lipidrétegét.
Mikor utalhat betegségre a száraz bőr?
Előfordulhat az is, hogy a bőr súlyos kiszáradása, kisebesedése nem csupán a gyakori fertőtlenítőszer használat miatt van, hanem bőrbetegség kísérőtünete.
A pszoriázis, az ekcéma vagy a kontakt dermatitisz tünete egyaránt lehet a különösen száraz, húzódó, viszkető, akár kisebesedő, kirepedező bőr.
Ha ezek a tünetek hosszú időn, akár több héten keresztül jelentkeznek, vagy ha a múltban már voltak hasonló tüneteink, esetleg még a legtáplálóbb krémek alkalmazásával sem javul a bőrünk állapota, mindenképpen konzultáljunk egy szakorvossal.
Mit tehetünk?
A kézszárazságot a kiváltó oknak megfelelően kell kezelni. Általánosságban elmondható, hogy a kezek kiszáradása az időjárás számlájára írható, ez pedig ideiglenes állapot.
- Hidratáljunk naponta!
Ilyenkor, télen a zsírosabb, sűrűbb állagú krémek sokkal jobbak, mint a könnyű testápolók. Az érzékeny bőrűeknek érdemes kerülniük az illatosított, tartósítószereket tartalmazó készítményeket. A testápolót közvetlenül fürdés után kell felvinni a még enyhén nedves bőrre, hogy még a felületi nedvességet is magába zárja. Különösen száraz bőrűeknél ajánlatos a napi többszöri krémezés.
- Óvatosan a forró vízzel és a szappannal, ugyanis mindkettő szárítja a bőrt!
Különösen a „téli viszketéssel” küzdőknek ajánlott a langyos vizes, gyors zuhanyozás, nem irritáló, szappanmentes készítménnyel. Utána bőségesen krémezzük vagy olajozzuk be a testünket!
- Ne vigyük túlzásba a bőrtisztítást!
Ez ugyanis „leradírozza” a bőr természetes hidratáltságát. Naponta egyszeri fürdés azonban nemcsak ajánlott, de elengedhetetlen is.
- Védjük a bőrt a széltől!
Amennyire lehet, tekerjünk sálat az arcunkra, hordjunk kesztyűt és sapkát! Az arcon kívül az ajkakat is védjük hidratáló készítményekkel! A gyakori kézmosás és a hideg miatt különösen fontos a kézkrémek gyakori használata is.
- Télen is védekezzünk a nap káros hatásai ellen!
A 15 faktoros naptej a mindennapi szabadlevegőn tartózkodáshoz elegendő, de ha a szabadban sportolunk, ennél erősebb védelemre is szükség lehet. A túl sok és túl erős sugárzásnak kitett bőr a korai öregedés jeleit mutathatja, és megnő a bőrdaganatok kialakulásának esélye is.
- Tartsunk mértéket a szoláriumozásban!
Kutatások bizonyítják, hogy a szoláriumokban használt ultraibolya fény is növeli a bőrdaganatok, így a melanóma kialakulásának rizikóját is – különösen a 45 év alatti nőknél. Ha ragaszkodunk a barna bőrszínhez, kipróbálhatjuk az önbarnítókat, de azt tudnunk kell, hogy ezek is szárítják a bőrt.
- Párásítsunk!
A száraz levegő nedvességet von el a bőrtől, ezért a szobai párásítók jó szolgálatot tehetnek télen. Ezeket azonban rendszeresen tisztítani kell, és cserélni a vizet, hogy elkerüljük a penészgombák és a baktériumok megjelenését.
- Gondoskodjunk D-vitamin-pótlásról!
Mivel ezt a hormonként viselkedő vitamint nyáron a bőrünk állítja elő a napfény segítségével, télen jóval alacsonyabb mennyiséghez jutunk belőle. Érdemes időnként egy egyszerű vérvétellel ellenőriztetni a D-vitamin-szintünket.
- Óvakodjunk az extrém hidegtől!
A hideg bőrelváltozásokat okozhat, érzékenyebbeknél, kisgyermekeknél akár fagyási sérüléseket is. Azonnal forduljunk orvoshoz, ha megváltozik a kezünk vagy a lábunk színe, ha fájdalmat vagy érzéskiesést tapasztalunk!
- Kérjünk segítséget szakembertől.
Ha a szárazság nem szűnik, esetleg fokozódik, a bőr viszket, kivörösödik, kiütések, növedékek jelennek meg rajta, feltétlenül forduljunk orvoshoz!
