A nyaralás viccet félre téve, tényleg nagyon jó hatással van a mentális állapotra, ha (!) képes abban a pár napban tényleg kikapcsolódni.

Először is azért kellene legalább egyszer – habár 3 havonta egy wellness hétvége mennyire jó lenne – elmenni nyaralni évente, mert abban az időszakban, egyszerűen az illető kilép a saját életéből, és egyszerűen szabadságra megy. Ez annyit tesz, hogy elhagyja a mindennapi mókuskereket, a megszokott rigmusokat, a monoton vagy éppen határidőkkel teli munkát. Maga mögött hagyja a vállát olyan súlyosan nyomó gondokat, problémákat és egyszerűen kikapcsol.

A regenerálódás kulcsa azonban az, ha valóban képesek vagyunk erre. Mit kell tenni ha igazán jót akarunk nyaralni? Legyünk önzőek, és azt tegyük amihez tényleg kedvünk van, kerüljön előtérbe az „én” és az, amit „én akarok”. Ne kelljen máshoz alkalmazkodni, ha csak egész nap a medence partján kívánunk feküdni, mert számunkra az a földi Nirvána, hát nosza. Ha ez megvan és tudunk magunkra koncentrálni, akkor a dolog nem sülhet el rosszul.

A nyaralás egyébként nem más, mint önjutalmazás, a hétköznapok nyomasztóságáért járó kompenzációt, a „rózsaszín szemüveg” effektus. Igen, ez mindenkinek kellene, hogy járjon, mert sokkal nagyobb kedvvel, és energiával tér vissza az ember a hétköznapokhoz, ha tudja, hogy belátható időn belül, újra kikapcsolhat egy kicsit.