Jump to content

4 tudományosan igazolt stratégia a szakítás túlélésére

2015. 03. 07. 19:00

A szakítás utáni állapot felér egy bombatámadás utáni helyzettel. Mind lelkileg, mind fizikailag, és olykor mentálisan is meggyötri az embert. De túl lehet élni, sőt talán a sérülés mértékét is lehet csökkenteni.

Sokan nem tudják, mit kezdjenek magukkal a szakítás után, a barátok vigasztalása is hasztalannak tűnik, és az idő előrehaladtával sem javul a helyzet. Az exen túljutni nem mindenki számára egyszerű, sőt vannak olyanok, akik éveket képesek pazarolni a múlt gyászolására, ahelyett, hogy tovább lépnének. A friss szakítás után, az ember minden a volt párjára emlékeztetni, euforikus állapotban tekint vissza a kapcsolatba, és ez csak ront a helyzeten. Bár az utóbbi felsorolások inkább azokra jellemző, akikkel szakítottak, úgyhogy ez kifejezetten nekik szól ma!

Tudomány a szakítás túlélő stratégiák mögött? Furcsán hangzik, de érdemes megpróbálni, hiszen bármi jobb, mint kétségbeesve sírdogálni.

1.)Először is találni kell egy „szabály modellt”. A szakértői diskurzusok is megerősítették azt, hogy a szakítás után, érdemes egy olyan emberre példaként (szabály modell) tekinteni, aki túlesett számtalan csalódáson, lelki sérülésen, gyötrelmen, ám mégis győztesen, és egyre keményebben állt fel utánuk. Ez lehet bárki, akit az ember szeret, ismert, vagy akár lehet egy számára bálványozott híresség is. A lényeg az, hogy erőt meríthessen a személy legyőzött szenvedéseiből, és inspirálóan hasson rá, váltsa ki az érzetet, hogy igen, Ő is meg tudja csinálni!

2.)”Képtelen vagyok rá…” helyett „Én azt akarom…”. Fel kell adni az önsajnáltatást, a sebek nyalogatását. Ha az ember kitűz maga elé egy célt, az egyrészt eltereli a figyelmét, másrészt új távlatokat nyit meg. Fokozatosan visszaadja az ember élni akarását, önértékelését, hiszen nincs is jobb motiváció, mint a kitűzött cél megvalósítása, és a megvalósítást követő euforikus érzet.

3.)Ne hagyja el magát! Az állandó stresszelés, lassan, de biztosan kivált szorongásos tüneteket, és beszűkíti az ember gondolkodásmódját. Csak arra az egy dologra koncentrál, ami kiváltotta, ami jelene esetben a szakítás. Az ebből fakadó önmarcangolás sehova sem vezet. Az ember mind mentálisan, mind fizikailag leépül, s mire azt mondja „elég”, meglepődve konstatálhatja a tükörbe nézés után, hogy hova vezetett az állandó stresszelés a múlton. E helyett – bármennyire nincs kedve, és utálja az egészet- menjen el sportolni, mozduljon ki, manikűröztessen, üljön be a barátnőkkel egy italra, egyszóval, semmiképp se vonuljon önkéntes száműzetésbe!

4.)Óvakodj a „White Bear” szindrómától. A „White Bear” kifejezést a pszichológiában arra az eseményre használják, amikor az illető igyekszik nem gondolni valamire (jelen esetben az ex), ám az erőteljes próbálkozás az elkerülésre, az ellenkezőjét eredményezi. Pl.: a nem dohányzó görcsösen igyekszik, nem gondolni a cigire, ezért mindig beugrik neki, a fogyókúrázó nem akar a csokira gondolni, ezért mindig eszébe jut. Nincs ez másként az exszel sem. Nem kell kényszeresen arra gondolni, hogy „nem gondolok rá”, mert akkor bizony emiatt éjjel nappal az ember fejében lesz. Nem kell megijedni, ha néha az ember eszébe jut, csupán emlékeztetni kell önmagát arra miért is a helyzet, miért lett az ami, és koncentráljon tovább arra, amit csinál, ami fontosabb, azaz a saját jó közérzete.


További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát!
(A kép forrása:http://www.washingtonpost.com/index.hu)