Jump to content

Karácsonykor és szilveszterkor is egészségesen

2017. 12. 26. 09:05

Vanília, fahéj, narancshéj, mák, dió, gyömbér, szegfűszeg, citrom, sáfrány, ánizs, csokoládé és fenyőillat. Reméljük ezeknek a szavaknak a hallatán, szinte mindenkinek a varázslatos, meghitt ünnep, a karácsony, a közös, hangulatos étkezések, akár az ínyenc ételek jutnak eszébe, nem pedig a gyomorrontás, a böjt és a diétázás. Mit tegyünk a kellemetlen gyomorpanaszok ellen?

Egészséges táplálkozásba beépíthetők ugyanis a magyaros ételek, a mértékletes alkoholfogyasztás, hiszen nincs tiltott étel vagy élelmiszer, csak kerülendő mennyiségek. Erre az ünnepre úgy kellene gondolnunk, hogy az elfogyasztott, ínycsiklandó fűszerekkel készített ételek és édességek, - melyeket ajánlatos házilag elkészíteni - hatására szervezetünk feltöltődik, jótékonyan befolyásolja majd emésztőrendszerünket. Ehhez hozzátartozik az is, hogy ünnepek alkalmával sem felejtjük el a napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztást, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztást, a friss levegőn lehetőleg napi rendszerességgel végzett testmozgást!

Ahány nemzet és vallási hagyomány, annyiféle jellegzetes és érdekes étellel és édességgel találkozhatunk, bár ma már egyre jobban keverednek a régi nemzeti hagyományok és a más nemzetektől átvett szokások. Ilyen népszerű karácsonyi sütemény a „Bûche de Noël”, melyet mi egyszerűen karácsonyi fatörzsnek nevezünk. Ugyanilyen híres a nápolyi Roccoco-keksz, egy mandulából készült sütemény, melyet a nevezetes vörösborba, a Lacrima de Gesu-ba (Jézus könnyei) mártogatnak.

Magyarországon a keresztény étkezési kultúra legtöbb elemét az ünnepekben találjuk meg. Az egyházi év a négy hétig tartó adventtel indul, amely december 24-ig tart. Ezt az időszakot a szegényesebb, böjtös ételek jellemzik, amikor többek között káposztát, babot, aszalt gyümölcsökből készült levest, mákos tésztát esznek. Régebben, főként az idősek egész nap són, kenyéren és vízen böjtöltek (esetleg még nyers savanyú káposztát fogyasztottak). Este a karácsonyi asztalra is csak növényi eledel került. Az éjféli mise után kicserélték az abroszt, amiről a böjtös vacsorát ették, és ezután már gazdagabb fogások következtek – írja az MDOSZ.

Az ortodox egyházban a böjt november 14-én veszi kezdetét, Szent Fülöp napján. Ha szerdára vagy péntekre esik, akkor húst nem fogyasztanak a hívők, halat viszont igen. November 15-től december 25-ig – szerda és péntek kivételével – a hal fogyasztása megengedett, a tejterméké és a tojásé azonban nem. A böjt utolsó hetében, december 18- ától már a hal fogyasztásától is tartózkodni kell.

Karácsony böjtje szenteste ér véget. Szenteste, az ünnepi étel legtöbb helyen halászlé, halleves, rántott hal, esetleg pulykasült vagy töltött káposzta. Számos babona kapcsolódik a karácsonyi asztalhoz, melyet piros mintás abrosszal terítenek le, hiszen ez a szín az öröm színe. Szokás szénát helyezni az asztal alá, betlehemi jászolra emlékezve, a gabonával teli kosár a jó termés miatt, a mák, a bab, a borsó a bőség végett.

(Forrás: biokalauz.hu;mdosz.hu | Kép: pixabay.com)