Bármennyire is hihetetlen, de már óvodáskorban vannak olyan tünetek, amelyek a diszlexia kialakulására utalnak. Ezek a jelek általában bizonyos részképességzavarok – hangzott el az M1 Család 19 című műsorában.

Mi a diszlexia?

A diszlexia nem betegség, hanem állapot, annak jelzése, hogy az agy másképp működik. Ennek ellenére a legtöbb diszlexiás sikeresen teljesíthet az iskolában, ha személyre szabott fejlesztésben részesül, és megkapja a számára szükséges segítséget és érzelmi támogatást.

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy „egy óvodás nem lehet diszlexiás, mert még nem kell tudnia olvasni. Nagyjából nyolcéves korra érnek meg azok a részképességek, amelyek az olvasáshoz szükségesek”.

Vagyis 8 éves kortól beszélünk diszlexiáról, addig ugyanis még érésben van az idegrendszer. Viszont fontos minél előbb azonosítani azokat a részkepésségbeli eltéréseket, amik a későbbiekben problémát jelenthetnek.

Gyarmathy Éva kiemelte, hogy a diszlexia a gyerekeknek körülbelül tizenöt százalékát érinti. Hozzátette, ennél is többen vannak azok a gyerekek, akik olvasási nehézségekkel küzdenek.

A beszéd is mozgás

Turcsik Katalin, a Magyar Pedagógiai Társaság diszlexiás gyerekek fejlesztéséért szakosztály elnöke elmondta, már a mozgásfejlődésnél is lehetnek jelek, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos részképességek rendellenesen fejlődnek.

A mozgásformák egymásra épülésének szerepe kiemelkedő. A kúszás-mászás folyamatának köszönhetően finomodik például a két agyfélteke közötti kapcsolat, amely az iskolai tanulás folyamán döntő jelentőségű.

A nagymozgáson túl a finommozgásoknak is jelzésértékük van. A nagycsoportos óvodásoknak már helyesen kell fogniuk a ceruzát, és megfelelő nyomatékkal kell rajzolniuk, színezniük.

A mozgás tehát minden tanulási tevékenység alapja. A beszéd is mozgás, hiszen az egyes hangok a szájkörüli izmok, a beszédszervek, például a nyelv mozgatásának köszönhetően jönnek létre. Erre épül a későbbiekben az olvasás-írás megtanulása.

Gyarmathy Éva szerint a gyerekek harminc százalékánál nem alakulnak ki tisztán a beszédhangok. „Hogyha nincs beszédhang, nem lehet írott betűre fordítani a gondolatokat” – hangsúlyozta.

Hozzátette, a diszlexiában szenvedő gyerek állandóan keverni fogja azokat a szavakat, amiket nem tudott tisztán kimondani.

Az olvasáshoz fontos az idegrendszeri háttér

„Addig nem szabad olvasást tanítani, amíg nincs meg a hozzá szükséges idegrendszeri háttér” – mondta Gyarmathy Éva. Hozzátette, ez azért fontos, mert a legtöbb esetben a diszlexia kialakulásának az oka az, hogy túl korán akarják a gyereket megtanítani olvasni.

Az olvasás tanulása egy hatalmas idegrendszeri átalakítás, így ha az idegrendszer éretlen, károkat okozhat. Épp ezért nem szabad erőltetni az írást-olvasást bármennyire is csábítónak tűnik.