Hiszen egy hipermarketben vásárolt hagyma is jöhet Spanyolországból, ennek következtében az ökológiai lábnyoma igen nagy lesz, míg ha a piacon vesszük azzal a helyi termelőket segítjük.

Magyarországon hivatalosan az ökopiacnak keresztelt kezdeményezés 1991-ben indult Frühwald Ferenc, a Biokultúra Egyesület volt elnökének ötletére. Elmondása szerint egy németországi tanulmányúton látták, hogy a helyi biogazdáknak az ottani egyesület hétvégenként lehetőséget biztosít termékeik értékesítésére. A bio minősítést az egyesület bevizsgálta és garantálta.

Bioközértekre Magyarországon nem volt példa, szemben a nyugat-európai rendszerrel, ahol a sarki bioboltban is mindig volt friss biogyümölcs, biozöldség, kecske-, juh- és egyéb tejtermékek, biohús stb.

Mára az ország egész területén vannak ökopiacok. A két gócpont Budapest és a Balaton, mely régió egyértelműen a külföldi turistákra is alapoz. Nemcsak a friss zöldségeket, gyümölcsöket, húst, tejtermékeket lehet kapni ezeken a helyeken, de a feldolgozott bioélelmiszerek, illetve a biotisztítószerek és biokozmetikumok is fellelhetők.

Az árak sokszor akár a duplája is lehet a hipermarketek nyomott áru termékeinek. Ez nem azt jelenti, hogy a biogazdák igyekeznek minél jobban lehúzni minket, de egy termék bio előállítása, vagy egy állat bio nevelése sokkal többe kerül, mint a tömegtermékek.

Ugyanakkor a piacokon a rendelkezésre álló mennyiség korlátozott, hiszen a standon és a szállító járművén kívül a kereskedő egyéb raktározási lehetőséggel nem rendelkezik.

Fotó: freedigitalphotos.net

biokalauz.hu/MTI