A génmódosított (GM) alatt azt kell érteni, hogy olyat akarnak létrehozni, ami a természetben létezik, csak egy másik létező vagy kifejlesztett faj DNS-ét is beleültetik, ezzel egy új fajt létrehozva. Vagy ha új fajt nem is, de az eredetinek a felturbózott változatát. Szóval ezért ez elnevezés, mert az étel génjei megváltoztatottak.

A szakemberek szerint azért van szükség a génmódosított terményekre, mert a világ globális élelmiszer kereslete egyre nagyobb ütemben növekszik, és ezáltal az kielégíthető, úgy hogy még a környezetet is óvják. Egy másik nyomós érvként a génmódosított termények kártevők és betegség ellenálló képességét szokták emlegetni. Egyébként ezek gyorsabban is nőnek és kevesebb gondozást igényelnek.
Mára az élelmiszerek nagy része génmódosított, a fent soroltak miatt, így a kukorica, repce növények, a búza és a paradicsom pl. mint géntechnológiával módosítottak.

Visszatérve a címben szereplő lila paradicsomra. Ez az alapvetően paradicsom alapú növény, lila színt kapott, amit áfonya DNS-ének beoltásával értek el. Így a létrejött növény ugyan hivatalosan paradicsom, de az áfonya tulajdonságait is birtokolja. Ennek köszönhetően állítólag sokkal egészségesebb, hiszen két termény vitaminjai, anti-oxidánsai egyesülnek egyben. Ez az újonnan kifejlesztett paradicsom olcsóbb, mint a többi, de jóval nagyobb bizalmatlanságot vált ki az emberekből, mint klasszikus társa.

Az Európai Unió komolyan szabályozza a génmódosított termékek árusítását és behozatalát, így maximum csak elvétve találkozhatunk vele. Amerikában természetesen sokkal elnézőbbek ezekkel a termékekkel a törvények, így ott elképzelhető, hogy pár éven belül, akár banán formájú almát is vásárolhatunk majd.