Ez a gyümölcs a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozik. A szappanfafélék neve a fa magjában található „szaponinból” ered, melyből szappant és mosószert készítenek.

A rambután neve a maláj "rambut" szóból ered, melynek jelentése szőr/ haj. Mivel a gyümölcs héja szőrös, innen kapta a másik nevét, a „szőrös gyümölcsöt”.

India, Délkelet-Ázsia és Malajzia trópusi részeiről származik, Délkelet-Ázsia legkedveltebb gyümölcsének számít. Kertekben és ültetvényeken is egyaránt megtalálható. Fája maximum 25 méter magas, terebélyes koronájú és örökzöld. Levelei vöröses színűek, fonákjukon szőrösek. A termés az elágazó, szőrös ágak csúcsain fejlődik, apró virágok kíséretében. Színe zöld, majd sárga, később megérvén élénkvörös vagy feketés vörös. Súlya 2-10 dkg.

A rambután gyümölcs, a virág összetett fürtjéből keletkezik, csomókban terem, és sűrű szőr borítja. Az itthon is ismert licsitől lényegében, csak a külső szőrős borítás különbözteti meg. Gyümölcshúsa lédús, áttetsző, kellemes, édeskés-savanykás ízű. Ízét leginkább a szőlőhöz lehetne hasonlítani. A termést, a fa virágzása utáni 3. hónapban takarítják be. Évente kétszer érik, először júniustól-októberig, majd decembertől-februárig.

A rambután nem csak a finom íze miatt közkedvelt gyümölcs. Gyümölcshúsa nagy mennyiségben tartalmaz A és C vitamint, vasat, káliumot, cinket, magnéziumot és kalciumot. Segíti a szövetek működését, erősíti az immunrendszert, valamint csökkenti a rossz koleszterin szintet. Ezen felül, véd a szívbetegségek ellen és tartós fogyasztásával elkerülhetőek az íny problémák is.

Az érett gyümölcs 3-4napig tárolható hűvös helyen. A rambután szüreteléskor még szinte teljesen nyers. Mire a fogyasztóhoz kerül, a szállítás és tárolás alatt megérnek a gyümölcsök.

Felhasználása:Nyers gyümölcsként fogyasztható, alkalmas gyümölcssaláta készítésére, felmelegítve kínai ételek és bólék alapanyaga is lehet.