A kávéról való vélekedés megosztja a közvéleményt, és a táplálkozási szakértőket is. Vannak, akik esküsznek rá, míg mások inkább káros hatását firtatják. Az igazság valahol a kettő közt rejlik. Egy biztos, hogy a hátra maradt kávézaccot sokféle módon felhasznosítjuk. Készíthető belőle üzemanyag, de nagyon jó narancsbőr elleni kenceficét is lehet belőle csinálni. A kávéról azt tartják, hogy semlegesíti az alkoholt, ami nem igaz, viszont az klinikailag igazolt, hogy csökkenti a 2-es típusú cukorbetegséget, és az is, hogy színes bögréből jobban ízlik a fekete. Ám fel kell készülni a legrosszabbra, mert a legkedveltebb kávécserje kihalófélben van.

A kávéfogyasztásnak elsődleges előnye, hogy felpörgeti az embert. Ezt mindenki tudja, de azt már kevesebben, hogy például elégeti a felesleges zsírt, azáltal hogy serkenti az anyagcsere folyamatokat.

Egy 2011-es, nők bevonásával végzett harvardi kutatás arra is kitért, hogy a rendszeres kávézás 20%-kal csökkenti a depresszió kialakulását, és 53%-kal az öngyilkosságra való hajlamot. A vizsgálat a jelenséget azzal magyarázta, hogy a koffein az agyat nyugalmi állapotba helyezi. Szintén a Harvard Egyetemhez köthető az a kutatás, mely azzal az eredménnyel szolgált, hogy a koffein csökkenti az ösztrogén és inzulin szintjét –ha azok túltermelődnek-, melyek hozzájárulnak a méhnyakrák kialakulásához. A 2009-es évektől kezdve több klinikai kutatás zajlott és zajlik a mai napig, melyek a kávét a Parkinson-kór, a májrák és II típusú cukorbetegség megelőzőjeként tűntetik fel.

De nem csak betegségmegelőző szerepe miatt hasznos, hanem azért is, mert elsődleges forrása lehet az antioxidánsoknak.

A kávé akár lehet hasznos is, ezt mindenki maga dönti el, de túlzásba vinni fogyasztását a remélt hatásokért nem érdemes.