Jump to content

Páratlan mértékű élelmiszerpazarlás zajlik a tengerentúlon

2016. 02. 27. 12:30

Évente 34 ezer tonna marhahúst dobnak a szemétbe a brit háztartások, amiből legalább 300 millió hamburgert lehetne készíteni. A pazarló életstílus nem csak hatalmas gazdasági deficit, de hosszú távon a környezetre is felesleges terhet ró.

A The Guardian brit napilapban megjelent kutatást, a Love Food Hate Waste című kampány rendelte meg. A vizsgálódás eredménye még a britek számára is megdöbbentő volt.

Az élelmiszer szakértők véleménye szerint a hatalmas pazarlás egyszerű változtatásokkal elkerülhető lenne: ha a háztartások megterveznék, mit fognak fogyasztani, és ésszerűbben tárolnák az élelmet, elolvasnák a címkékre írt lejárati dátumot, megfelelő adagokat szolgálnák fel és jobban hasznosítanák a maradékot. Ilyen aprócska dolgokon is sok tonna élelmiszer jövője múlik, na meg a bolygóé is.

A pazarlás a környezetre is súlyos terheket ró, hiszen amikor az élelmet kidobják, vele együtt az előállítására fordított összes értékes erőforrás is veszendőbe megy, nem beszélve a szarvasmarhatartás okozta mentán többlettel, ami az üvegházhatásért legjobban felelős gáz.

Az ország legnépszerűbb marhahúsos fogása a bolognai spagetti, ezt ötből egy fogyasztó választotta a több mint kétezer megkérdezett felnőtt közül. Ezt követte a pácolt marhasült 28 százalékkal és a steak 12 százalékkal.

Hat vásárlóból egy mondta, hogy kidobja a marhahúst, ha a címkén jelzett dátumon túl nem használták föl. Kilenc százalékuk vallotta be, hogy a szemétbe dobná a húst, ha kiderülne, hogy fedetlenül vagy nyitott csomagolásban tárolta.

Tízből csak három marhahúsvásárló mondta, hogy megtervezi a menüt, mielőtt elindul a nyersanyagot beszerezni, és a megkérdezettek 19 százaléka válaszolt azt, hogy bevásárlás előtt megnézi, mi van még a hűtőszekrényben.

A hivatalos adatok alapján a brit háztartások évente hétmillió tonna ételt dobnak a szemétbe, ez családonként 700 fontot jelent, a pazarlás éves teljes költsége 12,5 milliárd font.

 

További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát!
(Kép: examiner.com Forrás: biokalauz.hu/MTI)