Évtizedek óta folytak kutatások az USAban a NASA-nál és más országok hasonló szervezeteinél olyan az algákon alapuló élelem és oxigén előállító rendszerek létrehozására, melyek segíthetnének az űrutazás során keletkező anyagcseretermékek összességét - a kilégzéskor a levegőbe kerülő széndioxidot is beleértve - újrafelhasználhatóvá tenni. A vizsgálatok kapcsán megjegyzik a szakértők, hogy kizárólagos élelemforrásként az alga, illetve egyetlen algafaj sem volna alkalmazható. Véleményük szerint viszont a táplálék jelentős részét fedezni lehetne velük, amit a bonyolultabb növényeknél gyorsabb növekedésük és jobb napenergia-felhasználásuk is indokolttá tesz (7.; 8.). A földi élet születéséhez hasonló körülményekhez a legősibb, legegyszerűbb lények képesek legjobban alkalmazkodni, az űr lakhatóvá tétele ezért ma elképzelhetetlennek tűnik mikroalgák nélkül.

Mikroalgák táplálkozásélettani értéke

Az algák összetétele a külső körülmények által nagymértékben befolyásolható, ezért igen változó. Míg a búzából készült liszt fehérjetartalma átlagosan 8-12 % körül lehet fajtánként és termelési körülményektől függően, addig az algáknál ez a különbség több tíz százalék is lehet!

A Chlorella fajok fehérjetartalma a száraz tömeg 40-50 %-a, míg a Spirulina platensis és Spirulina maxima körülbelül 56-77 illetve 60-71 % fehérjét tartalmaz. A tápanyagösszetétel mint a fentiekből is látható tág határok között változhat, ennek fő okai közé tartoznak az eltérő környezeti tényezők.

A Spirulina aminosav összetétele szinte tökéletes: két esszenciális aminosav - nevezetesen a metionin és lizin aminosavak - aránya kicsit alacsonyabb az ideálisnál, míg a Chlorella esetében a metionin mennyisége elégtelen. Mivel nem kívánunk kizárólag algákkal táplálkozni, emiatt ez az apró hiányosság nem jelent problémát.

A szigorú vegetáriánus étrendben fehérjepótlásra a szóján és az ételek komplettálásán (eltérő aminosavtartalmú ételek kombinálása a megfelelő aminosavellátottság elérése érdekében) kívül a Spirulina mikroalga mértékletes fogyasztása is alternatíva lehet. A fehérjeszükségletre vonatkozó ajánlások (felnőtt emberek számára ez 0,7-1 g/ttkg) figyelembevételével por alakú bevitel esetében 1-2 kanálnál több nem indokolt egyik mikroalgából sem.

Az Arthrospira platensis és Arthrospira maxima körülbelül 9-14 illetve 4 % lipidet tartalmaz. Bizonyos mikroalgák az EPA és DHA zsírsavak forrásaként is szolgálhatnak. Elterjedt a köztudatban, hogy a Spirulina-fajok jó B12-vitamin forrásnak tekinthetőek. A Spirulina B12 rokon vegyületekből ugyan nagy mennyiséget tartalmaz, ám ennek csak kisebb része hasznosulhat emberben, míg a Chlorella B12 tartalma irodalmi adatok szerint a növények között szinte egyedülálló.

Mindkét alga segíthet kisebb-nagyobb mértékben a szigorú (állati eredetű élelmiszert nem tartalmazó) vegetáriánus étrend káros hatásainak megelőzésében, azonban a mesterséges B12 bevitelt nem feltétlenül pótolják, erről orvosi vizsgálatokkal lehet meggyőződni!

A Spirulina ásványi anyag tartalma 8-13 %. Tápfolyadéka dúsítható különböző elemekkel, így szelénnel vagy krómmal, így természetes forrásaként szolgálhat ezeknek. Bár a szelén-gazdag Sprirulina nagyobb hatékonysága a szelénhiány megszüntetésében a beviteléhez szokásosan alkalmazott vegyületekhez képest nem egyértelmű, mint természetesebb beviteli formát alkalmazták már ilyen célból.

A Spirulinában megtalálható fontosabb színanyagok a karotinoid vegyületek, a fikobiliproteinek és a klorofill, melyek antioxidáns és egyéb károsanyagmegkötő tulajdonságuknál fogva hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez, az egészséges étrend fontos részét képezhetik.

A Spirulinában a karotinoid vegyületek közül az alfa- és béta-karotin dominál, de számos más karotinoid vegyület is előfordul. A mixoxanthofil, lutein és zeaxantin is jelentős mennyiségben megtalálható benne. A zeaxantin és lutein ma feltételezett időskori makuladegeneráció (AMD) és a szürkehályog kialakulás kockázat csökkentő hatásuk miatt állnak a figyelem középpontjában.