Az intenzív édesítőszerek fő jellemzője, hogy édesítőerejük a cukornál jóval nagyobb, így sokkal kisebb mennyiség is elegendő belőlük az édes íz eléréséhez. Találunk köztük természetes (pl. taumatin) és mesterséges (pl. szacharin, aszpartám) eredetűeket.
Megjelenési formájuk lehet tabletta, por vagy folyadék. Felhasználásuk az élelmiszeriparban igen széleskörű. A legtöbb édesítőszer elérhető, mint asztali édesítő, emellett leggyakrabban üdítők, instant italporok, desszertek, tejtermékek, gyümölcskonzervek, dzsemek, sütőipari termékek alkotói lehetnek.
Biztonságosabbak?
Örökzöld kérdés az édesítőszerek biztonságossága, melyben az ADI érték adhat számunkra iránymutatást, hiszen leginkább ez jelzi az egészségre gyakorolt hatásukat- írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Sokszor elhangzik a táplálkozástudományi szakemberek szájából, hogy nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek. Az ADI érték segít annak meghatározásában, hogy miből mennyi az egészségre ártalmatlan adag. Ennek jelentőségét ismerték fel egy olasz tanulmányban is, melyben azt vizsgálták, hogy az olasz élelmiszer piacon jelenlévő intenzív édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával a lakosság átlépheti-e az ADI értéket.
Kutatás az egészségért
Le Donne és munkatársai 10 intenzív édesítőszer (Aceszulfám-K, Aszpartám, Ciklamát, Szacharin, Szukralóz, Taumatin, Neoheszperidin DC, Szteviolglikozidok, Neotám, Aszpartám-aceszulfám só) napi bevitelét vizsgálta az olasz lakosság körében.
Egy 3 lépcsős módszerrel a lehető legpontosabban próbálták megbecsülni a fogyasztást. Első lépésben azt mérték fel, hogy milyen intenzív édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek álltak rendelkezésre az olasz élelmiszerpiacon.
Előre megtervezett módon a márkák piaci részesedésének adatait figyelembe véve ellenőrizték a termékek élelmiszer-címkéjét. Második lépésben egy korábbi – országos szintű – felmérés fogyasztási adatait kombinálták a maximálisan engedélyezett értékekkel. A harmadik lépésben a vizsgálat során gyűjtött élelmiszer minták kémiai elemzését végezték el, az édesítőszer pontos koncentrációjának meghatározása céljából, majd a fogyasztási adatokat kombinálták az aktuális koncentráció értékével.
Az édesítőszerek beviteléhez elsősorban az üdítők, az asztali édesítők és az étrend-kiegészítők járultak hozzá a legnagyobb mértékben, ugyanakkor az édesítőszert fogyasztók körében a becsült napi beviteli érték jóval az ADI érték alatt volt.
Hasonló kutatást Írországban is végeztek, ahol a lakosság édesítőszer fogyasztása szintén jóval az ADI érték alatt maradt. Az édesítőszerek beviteléhez az íreknél is az üdítők, az asztali édesítők járultak hozzá jelentősen, azonban náluk a harmadik helyen a tejtermékek álltak.
