Az étrendkiegészítőkre vonatkozó 37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet értelmezése szerint az imánti kategóriába tartoznak: „a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására)”.

Kiegészítők a törvény szemében

Már a meghatározásból is egyértelmű, hogy például a gyógynövényteák nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá, vagyis e termékcsoportba. Az előírás szerint a tápanyag kifejezés alatt vitaminok, ásványi anyagok értendők.

Az európai uniós csatlakozás előtt az étrend-kiegészítők az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) engedélye, illetve kötelező szakvélemény birtokában kerülhettek legálisan kereskedelmi forgalomba. A csatlakozást követően az étrend-kiegészítők vonatkozásában megszűnt az előzetes kötelező engedélyezés, és helyette csak úgynevezett bejelentési kötelezettség (notifikáció) van – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetége.

2013 végén 10 000 felett van a hazánkban bejelentett étrend-kiegészítők száma. Az Európai Uniós szabályozásnak egy rövid ideje életbe lépett eleme szerint a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas, vagy ilyen tulajdonsága van. Ez a tiltás a tudományosan igazolt élettani hatások érvényesítését szolgálja, és a valótlanul csodás gyógyhatást ígérő reklámok megszüntetéséhez egy fontos lépés volt. Jelenleg azokról a termékösszetevőkről állíthatnak kedvező hatásokat a forgalmazók, amelyek szerepelnek az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékében. Ezeket a kedvező hatásokat pontosan meghatározták.

A hivatalos meghatározások gyakorlati szempontból nehezen átláthatóak. Az évtizedes nemzetközi gyakorlat és a köznyelvben elterjedt szóhasználat alapján szintén étrendkiegészítőknek tekintik

- a speciális célú élelmiszereket
- nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek
- testtömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználható élelmiszereket
- egyes új élelmiszereket ("novel food": algák, "gyógygombák" stb.) is.