Nagykarácsony napján az ebéd valamilyen erőteljes, aranyszínű húsleves telis tele zöldséggel, gombával, hússal és más finomsággal. Régebben a húsétel minden esetben sertés volt, ugyanis a sertés előre túr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, amely rossz előjelnek számított. Ennek ellenére nagy tradíciója van ma már az angoloktól átvett pulykának, melyet rendszerint gesztenyével töltve fogyasztanak, így igazi ínyencségnek számít. Hagyomány még a ropogós libasült is, melyet vöröskáposztával tálalnak. Érdekes tény, hogy a karácsonyra szánt szárnyast dióval hizlalták, hogy még finomabb legyen a húsa – írja az MDOSZ.

Szilveszter a templomokban az évvégi hálaadás napja. A magyar konyha hagyományai szerint szilveszter estéjén nyulat, őzet, halat vagy szárnyast kell enni, mert a nyúl és az őz elszalad, a hal elúszik, a szárnyas elrepül az óesztendő gondjaival. Szokás volt „krampampulit” készíteni és fogyasztani, mely nem más, mint egy hatalmas tűzálló edénybe rakott gyümölcsegyveleg, melyet megraknak kockacukorral és meglocsolják rummal, majd meggyújtják, ezután hozzáöntenek fehérbort, forró teát és narancs kicsavart levét.