Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) partnereivel elindított egy 98 millió dolláros programot a Fusarium gombabetegség új törzsének, a Tropical Race 4-nek (TR4), kezelésére. A kór igen alattomos, akár évekig is életben maradhat a talajban, és könnyen terjed fertőzött eszközök, víz, lábbelik vagy járművek segítségével – írja közleményében a szervezet.

Az új TR4-törzset először Délkelet-Ázsiában azonosították a ’90-es években, azóta 10 ország 19 területén bukkant fel, köztük a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Mozambikban. A közlemény szerint a most indított ötéves program 67 országot fed le, fő célja, hogy megállítsa a további terjedést és kezelje a már kialakult fertőzést.

Nemzetközi összefogás hiányában szakértők szerint 2040-ig akár 1,6 millió hektár banánültetvényt is elérhet a fertőzés – avagy a teljes banántermelés hatodát, 10 milliárd dollár éves értékben. A program révén az érintett területek akár 40 százalékkal is csökkenthetők.

A még nem fertőzött területekre módszereket dolgoznak ki a vizsgálathoz, felismeréshez és a gyors válaszhoz. Ahol a kór már felütötte fejét, jobb és átfogóbb megközelítés szükséges, illetve ellenálló fajták kifejlesztése. A tervek szerint minden ma a programba fektetett 1 dollár 20 év alatt 98 vagy akár 196 dollár hasznot hoz majd.

De mi is a Fusarium TR4? A Fusarium oxysporum f.sp. cubense-család részeként a betegséget okozó gomba a 20. század elején pusztított a banánültetvényeken, és ezzel mintegy 2 milliárd dollár veszteséget okozott, továbbá a Gros Michel-banántípust kiszorította, amely helyett az ellenálló Cavendisht kezdték el a termelők használni – áll a FAO közleményében.

A TR4 eddig mintegy 100 ezer hektár banánültetvényt érintett, közte a Cavendish típusú banánt is, amely napjainkban a banántermelés felét adja. Bár a banánnak komoly súlya van a világkereskedelemben, helyi szinten is széles körben fogyasztják.

A fertőzött növény levelei elsárgulnak, elvesztik tartásukat és mintegy szoknyát képezve vonják be a növény törzsét. A gomba gyorsan terjed és akár évtizedekig is életben marad a talajban. Ezért kulcsfontosságúak a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény növényegészségügyi előírásai, mert azokat betartva megelőzhető a fertőzés tovaterjedése.

Ha beazonosítják, a fertőzött területet le kell keríteni, a beteg növényeket megsemmisíteni és további karantén intézkedéseket életbe léptetni. A válaszlépések attól is függnek, hogy kistermelők területén történt a fertőzés, vegyes növénygazdálkodású területen vagy monokultúrában – áll a közleményben.