A halak az omega-3 zsírsavak elsődleges forrásai, van bennük D-vitamin, szelén, fehérjében gazdagok, telített zsírsavakban szegények. A termékteszten vizsgált élelmiszerek különösen közkedveltek a kisgyermekes családok körében, ugyanis a szálkamentes hal termékek biztonsággal adhatók akár óvodáskorú gyermekeknek is, ezáltal változatosabb lehet ennek a korosztálynak az étkezése is.
Apropó, filé és szálkamentesség. A félreértések elkerülése végett talán nem árt már az elején tisztázni a fogalmakat is. Ha filé, akkor szálkamentes is? Sokan összekeverik a két fogalmat, pedig a kettő nem ugyanaz! Ha filé feliratot olvasunk egy csomagolt halterméken, az nem jelenti, hogy szálkamentes is. Ha a célunk a szálkamentesség, akkor ezt a feliratot kell keresnünk a csomagoláson.
A NÉBIH Szupermenta tesztjén ezúttal 30 halrudacskát vetett komplex vizsgálat alá. Valamennyi gyorsfagyasztott, elősütött és panírozott halrúd volt. A tesztben szereplő legtöbb terméket Lengyelországban, Németországban vagy Észtországban csomagolták, míg kettőt Magyarországon zártak dobozba.
Halbiztonság
A nehézfém szennyezők sokféle módon jutnak a vízbe: az ipari üzemekből és a lakossági szennyvízből, a mezőgazdasági vegyszerekből és a levegőből is kerül a folyókba, tavakba és tengerekbe, a környezetből pedig a halak szervezetébe. A nehézfémek a halat tartalmazó élelmiszerekkel az emberi szervezetbe jutva számos káros hatást idézhetnek elő.
Emiatt is a tesztben részt vevő összes termékben megmértük az ólom, kadmium és a higany mennyiségét. Jó hírként közölhetjük, hogy egyik termék esetében sem haladta meg a nehézfém koncentráció a jogszabály által megengedett határértéket.
Filé vagy aprított?
A halrudacska nagyon lényeges, meghatározó tulajdonsága, hogy milyen hal-alapanyagból állították elő. Erről egyértelműen tájékoztatni kell a vásárlót, hiszen ebből következtethet a termék jellegére.
A teszt és a vizsgálatok során azonban azt tapasztaltuk, hogy ezt az előállítók, forgalmazók nem minden esetben használják megfelelően, ami azért jelent problémát, mert a vásárló hiányos információt kap a termék választásakor. A kereskedelemben kapható gyorsfagyasztott, panírozott, elősütött „halrúd”, „halfalatka”, vagy „halrudacska” megnevezésű termékek jellemzően filéből készülnek, így a vásárló a fenti megnevezéseket automatikusan a halfiléből készült termékekkel azonosítja.
Ha tehát egy halrudacska alapanyaga aprított, darált halhús, vagy halhúspép, akkor a termékek megnevezése – az alapanyag jellegére utaló – kiegészítő név nélkül nem ad elegendő információt a termék valódi jellegéről. Érdemes figyelniük a vásárlóknak, nehogy összetévesszék a filét az aprított alapanyaggal.
A hatósági vizsgálatok során a legsúlyosabb jelölési hibának a hiányos, nem pontos termékmegnevezés számított, amit 10 terméknél tapasztaltunk. A probléma az volt ezekkel a termékekkel, hogy megnevezésükből nem derült ki, hogy a termék nem halfiléből, hanem aprított alapanyagból készült. Pedig a hal aprított jellegére történő utalást a megnevezésben fel kell tüntetni.
Ezen termékek megnevezése nem tartalmazta a hal alapanyag jellegére történő utalást (pl. aprított halhúsból készült, vagy halhúspépből készült). Olyan is előfordult, hogy a termékspecifikációban aprított halhúsként jelölték meg az alapanyagot, a jelölésen azonban a „darabokból formázott hal” kifejezés szerepelt. A „darabokból formázott hal” kifejezés azonban – a jelölési jogszabály alapján – kizárólag azon termékek esetében használható, amelyek azt a látszatot keltik, hogy egy darab halhúsból állnak, de valójában több, nem aprított, hanem kisebb-nagyobb darabból egyéb összetevőket – köztük élelmiszer-adalékanyagokat, élelmiszer-ipari enzimeket – felhasználva vagy más módon formázták őket egy darabbá.
Néhány vizsgált termék esetében a jelölés és a specifikáció ellentmondásos volt, így a hal alapanyag jellegének tisztázása érdekében szükség volt az érzékszervi vizsgálatok elvégzésére is, amik megerősítették, hogy az érintett termékek nem filéből készültek.
Mi a helyzet a sótartalommal, és a halfajokkal? Kattints ide a folytatásért!
