Görögszéna, azaz Trigonella foenum-graecum. Ázsiai eredetű gyógynövény, amelyet jótékony hatásai miatt nagy becsben tartotték az ókorban, ráadásul a termesztése sem okozottkülönösebb fejtörést, mert roppant igénytelen növény. Régi feljegyzések szerint,, a görögszéna vetési idejét attól tették függővé, hogy épp mire szerették volna használni. Ha fűszerként szerették volna fogyasztani, akkor a januári-februári vetést szorgalmazták, ha pedig evésre szánták, akkor ősszel láttak neki a vetésnek, és júniusban aratták.

A növény egyéves korában 20-60 cm magasra nő meg, levelei háromszög alakúak, virágzata fehér, magjai erős, aromás, kissé ánizs illatúak.

A görög és a római orvosok főként légzőszervi megbetegedések gyógyítására és bélpanaszok enyhítésére írták elő. A kínai orvosok sérvet, epehólyag-problémákat, izomfájásokat és még impotenciát is gyógyítottak vele, Indiában ízületi gyulladás és hörghurut esetén adták.

Európában a bencés szerzetesek termesztették, gyógynövényes likőröket készítettek belőle, felismerve a növény hatékony gyógyító erejét.

Magyarországon mindazonáltal kevéssé elterjedt, dacára értékes, biológiailag aktív hatóanyagainak. A görögszéna A-, C- és B-és D-vitaminban gazdag, kiemelkedő a kalcium-, réz-, magnézium- és vastartalma. Antioxidáns összetevői pedig immunerősítő hatással bírnak.

Az egyik legfontosabb jótéteménye, hogy a görögszéna (nyáktartalmának köszönhetően) síkosítja és védi a belek nyálkahártyáját, gátolja a puffadást okozó bélgázok keletkezését, hozzájárul a béltisztításhoz és a szervezet méregtelenítéséhez. A görögszéna rendszeres fogyasztása szabályozza a triglicerid- és az LDL koleszterin szintjét, leoldja a plakkokat az érfalakról, így segíti az egyes szív- és érrendszeri betegségek elkerülését.