A vöröshagyma jó dolog. Ezzel a tételmondattal valószínűleg azok vitatkoznak a legvehemsebben, akik a hagymavágáskor nemcsak a könnyeiket ejtik, hanem akár még bele is szédülnek a hagyma illóolajába. Számtalan praktika létezik, hogy aprításakor elkerüljük a könnyezést, sírást, szipogást, ám az is igaz, hogy akadnak, akik dacára minden védekezésnek röpke fiatalságukat is képesek elsiratni egy jó pörkölt előkészítésekor.

A vöröshagyma azonban ettől még hasznos fűszernövény. Hogy miért? Mert többek között tartalmaz: B1-, B2- vitamint, flavonoidokat, nikotinsavat, vasat, jódot, káliumot, kalciumot, foszfort, szelént és cinket is. Ugye, hogy ezt alegkevésbégondoltuk volna róla?
A hagymafélék legtöbbjében mikrobaölő hatású vegyületeket is találunk, nem véletlen, hogy a népi gyógyászatban régóta használatos külsőleg és belsőleg is.

Közismert, hogy a vöröshagyma főzete kiválóan alkalmas hurutos- és légúti megbetegedések enyhítésére, de emésztőrendszeri bántalmakra, és magas vérnyomás kezelésére is. Ma a vöröshagyma hatóanyagainak kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham rizikójának csökkentésére ajánlják. Nyersen fogyasztva pedig kedvezően hat a koleszterinszintre.
Külsőleg főleg gyulladások, csípések csükkentésére használták és használják.