Számos tévhit kering a vízfogyasztást illetően, és nem kivétel ez alól a szénsavas víz sem. A három leggyakoribb félremagyarázás pedig úra napvilágot látott, amint a folyadékfogyasztás újult erővel vágott neki a korai nyárnak. De lássuk melyek ezek.
Gyomorfájás
A mai napig sokan ördögtől valónak tartják a szénsavas vizet, mondván gyomorpanaszokat csinál. Valójában semmi ilyesmiről nincs szó. Követve nem az ásványvíz okolható a hasfájásért vagy feszítő érzetért, hanem a szénsav.
A buborékok teltségérzetet okoznak, és a szénsav irritálhatja a gyomrot. A gyengébb gyomrúak számára ez fájdalomérzetet égető érzést válthat ki a gyomorban.
Megmarja a fogakat
A szénsavas üdítőkkel kapcsoltban ez az első vádpont, amit mindenki fel tud hozni. A vizek esetében azonban a helyzet sokkalta árnyaltabb, mint mondjuk a cukros üdítők esetében.
A szén-dioxiddal dúsított vizek tény, hogy árthatnak a fogzománcnak, de ahhoz, hogy ezen hatásukat kifejtsék, éjjel-nappal csak ezt kellene inni, ami napi 2-3 litert jelentene. A vízhez hozzáadott buborékok hosszú távon enyhe eróziós hatással bírnak a fogakra nézve, ám napi néhány pohár fogyasztása esetén, hatása nem számottevő.
Kibillenti az egyensúlyból a kalciumszintet
2006-ban készült egy tanulmány, miszerint azon idős emberek csontsűrűsége alacsonyabb volt, akik napi rendszerességgel fogyasztottak szénsavas vizet. A kutatás széles spektrumú volt, így ez önállóan nem tekinthető hivatalos adatnak, ám azóta rengetegen hivatkoznak erre, pedig semmi más nem bizonyítja ezt.
A tudomány jelenlegi állása szerint a szénsavas ásványvizek nem ártalmasak az egészségre, sőt. A szénavas ásványvizek nagy előnye, hogy teltségérzetet okoznak a gyomorban, ami a diétázók számára egy-egy kemény nap során áldásos tulajdonság. A másik, hogy a szóban forgó italok ugyan olyan hidratációs aránnyal rendelkeznek, mint a hagyományos, csapból folyó víz.
Nem kell tartani a szénsavas ásványvíz fogyasztástól, mert bizonyos válfajuk, még többet hozzátesz a szervezet vitamin és ásványianyag tartalmához, mint a csapvíz.
