A legtöbb élelmiszer-hulladékot a háztartások termelik, éves szinten csaknem ötvenmillió tonnát. Ennek oka összetett: a megfelelő jelölések hiányos ismerete, illetve a hanyagság együttesen is hozzájárulnak ehhez a magas számhoz.

A cél az élelmiszer-pazarlás felére csökkentése 2030-ig

A fogyasztók, kereskedők és vendéglátók az Európai Unió élelmiszer-hulladékának 70 százalékáért felelősek, ezért az ENSZ Fenntarthatósági fejlesztési célok 12.3 pontja ezeken a területeken tűzte ki az élelmiszer-pazarlás 50 százalékos csökkentését 2030-ig.

Az élelmiszer-felesleg képződése és annak nem megfelelő hasznosítása azzal jár, hogy sok esetben ezeket az élelmiszereket megsemmisítik, amelynek eredményeként a környezetre káros gázok – például metán – kerülnek a levegőbe. Egyes kutatások szerint az élelmiszer-felesleg megsemmisítésével keletkező káros kibocsátás a klímaváltozás egyik okozója, és az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait.

Magyarországon évente fejenként 40 kilogrammnyi felesleg keletkezik

Hazánkban átlagosan 1,8 millió tonnányi élelmiszer-felesleg keletkezik egy évben. Az úgynevezett fogyasztói felesleg eléri a 400 000 tonnát, amely fejenként 40 kilogramm élelmiszert jelent. Ennek nagy része abból is adódik, hogy a fogyasztók közel fele nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetben a termék a minőségét megőrzi és a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. Ennek ismeretében a felesleg csökkenthető lenne tudatos fogyasztással és vásárlással.

Visszaszorította az élelmiszer-pazarlást a Tesco

A közép-európai régióban egy év alatt 35 százalékkal csökkentette élelmiszer-hulladékának mennyiségét a Tesco áruházlánc, és csaknem 7 ezer tonna élelmiszer-adományt juttatott a rászorulóknak. A 2017-ben bevezetett forgalom-előrejelző és rendelési eljárásoknak köszönhetően kevesebb fogyaszthatósági vagy lejárati dátumához közelítő élelmiszer kerül az üzletek polcaira, több élelmiszer jut viszont a helyi élelmiszerbankoknak és jótékonysági szervezeteknek.

Az áruházlánc a csupán esztétikailag kifogásolható, de jó minőségű zöldségeket és gyümölcsöket is igyekszik hasznosítani, átlagon felüli termésnél pedig segít hatékonyan elosztani a felesleget. Terveik szerint 2020-tól az összes közép-európai áruházuk jótékonysági szervezeteknek adományozza az élelmiszer-feleslegét.