A babot Kolumbusz Kristóf hozta be Európába, ám egy ideig csak a gazdagok kiváltsága volt, ám az évszázadok során az alsóbb réteg számára vált fő táplálékforrássá. De nem csak finom, hanem gyógyít is!

A babhüvely trigonellint, kolint, aszparagint, izovalerián-savat, aminosavakat, kovasavat, cellulózt, káliumot, foszfort, C-vitamint és kevés kénsavat tartalmaz. Az előbbi felsorolásnak köszönhetően univerzális segítséget nyújt a szervezet számára.

A babból készült tea csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást és serkenti a szívműködést és vizelethajtó hatású. A fehérbabot gyulladásokra, kelések kezelésére, házi szerként borogatásra használják. A szárazbabot őrölve, tejjel péppé keverve a sebek, ekcéma, bőrviszketés kezelésére, gyógyításra ajánlják. A keményedéseket meglágyítja a babliszt, ezáltal csillapítja a fájdalmat is.

Reumás, köszvényes betegségekre a néphagyomány szerint szintén jó a bab. Öt adag szárított babhéjat össze kell keverni egy adag fekete áfonya levelével és egy adag csalánlevéllel. Fél liter forrásban lévő vízzel két evőkanálnyi keveréket leforrázzuk, három percig letakarva állni hagyjuk, majd leszűrjük. Kevés mézzel édesítve a nap folyamán fogyasszuk.

Belső „tisztításra” a babból és zöldbabból készült ételek ajánlottak. Egyébként bőr tisztító és pattanás elmulasztó hatása van.