Hamvazószerdával – avagy böjtfogó-, aszaló- vagy száraz szerdával – megkezdődött a húsvét előtti negyvennapos böjt időszaka, amikor a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A böjt lényege – és itt most az egyházi böjtre gondolunk – ilyenkor a lelki készülődésen és egyéb önmegtartóztatásokon túl az étkezéstől való tartózkodást is jelenti az előírás szerinti napokon.

A vallási böjtök évezredek óta alkalmazott és pontosan „dokumentált” szabályok mentén folyó, időszakos étrendbeli változtatásokat jelentenek, legyen szó például keresztény vagy hindu böjtökről.

Bibliai életmódvezetési tanácsok

A keresztény kultúrkörnél maradva: a bibliai alapvetéseket követve, igen fontos a lélek mellett a test ápolása is, ha úgy tetszik, az életmód-vezetés milyensége. Konkrét törvények vonatkoznak már Mózes könyveiben és Pál apostol leveleiben is nem csak a táplálkozásra, de az egészségre és a higiéniára vonatkozóan is.

Ezek közül jó néhányat a modern táplálkozástudomány is hasznosnak ismer el, gondolhatunk itt a teremtéstörténetben olvasható utalásra, mely szerint Isten a gabona- és zöldségféléket és a gyümölcsöket „teremtette” az ember számára eledelül. Kétség nem férhet hozzá, hogy a gyümölcsökben, a gabonafélékben, olajos magvakban, hüvelyesekben és a zöldségekben (ezek mind a fenti megkötések alá sorolhatók) lévő vitaminok, nyomelemek és tápanyagok nélkülözhetetlenek a számunkra.

A Szentírás szerint az özönvíz után – amit a Föld növénytakarója megsínylett – Isten megengedte a húsfogyasztást, ám időrendben már korábban is megkülönböztetett „tiszta” és „tisztátalan” húsféléket, erről részletesen Mózes III. könyvében lehet olvasni.

Testi-lelki rákészülés

A modern táplálkozástudománynak megvan a maga álláspontja a vallási böjtökkel kapcsolatban, azonban azt határozottan elválasztja a gyógymódként alkalmazott, időnként igen szélsőséges böjtöktől. Úgy tűnik, hogy egy böjt minél kevésbé radikális, annál veszélytelenebbnek és hasznosabbnak ítéli a szakma. A szigorú böjt ugyanis többféle hiányállapot is előidézhet, ami a gyerekek esetében súlyos következményekkel (fejlődési zavarokkal, szellemi visszamaradottsággal, koncentrációs problémákkal) járhatnak.

A most kezdődött nagyböjt hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő – a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól –, illetve ezen a két napon és nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst, és ügyeljenek a mértékletességre.

A nagyböjtre a dietetikusok szerint fel kell készülni testileg is, nem csak lelkileg. A fent ismertetett egyházi előírás ugyanis talán nem tűnik drasztikusnak, de vannak olyan felekezetek, amelyek csak napi egyszeri étkezést engedélyeznek ebben az időszakban, ez viszont adott esetben káros is lehet a szervezet számára: például ha azon egy étkezés alkalmával nagyobb mennyiséget fogyasztunk.

Az egyházi és a táplálkozástudományi álláspont is egyetért abban, hogy nem böjtölhet mindenki, különösen az idősek, a gyerekek, a várandósok, a szoptatós kismamák és a krónikus betegek esetében kell nagyon körültekintőnek lenni. Alapvető fontosságú, hogy aki viszont tartja a böjtöt, az a hiánytünetek elkerülése érdekében ügyelje fokozottan a fehérje és a vas pótlására.

A hús másfajta állati eredetű ételekkel, így túróval, sajttal, tojással igyekezzünk pótolni, de ha valaki ezeket is kiiktatja az étkezéséből, akkor a hüvelyesek (bab, csicseriborsó) bevitelét érdemes fokozni, vagy az olajos magvak fogyasztását. Vas megtalálható a céklában vagy az élesztőben is.

A vallástól elvonatkoztatott, olykor divathullámokban „megjelenő”, esetleg a gyógyulás reményében megtartott tisztítókúráknál is fontos a fokozatosság elve, érdemes az adagok csökkentésével, és előbb a zsírosabb, egészségtelenebb ételekről való lemondással kezdeni, de mindenképpen ajánlatos előtte kikérni egy szakember véleményét is.

MDOSZ: A vallási böjtökre hasonlító kúrák lehetnek hasznosak

A vallási meggyőződésből végzett böjtök a Magyar Dietetikusok Szövetségének (MDOSZ) állásfoglalása szerint általában mentesek a káros túlzásoktól. Beszámolnak a Bloomer és munkatársai által végzett vizsgálatról is, amely a Bibliában leírt 21 napos úgynevezett „Dániel-böjt” hatását vette górcső alá.

Mint írják, a 21 napos, kizárólag növényi eredetű étkekből álló, szigorú vegán étrendet 43 fő tartotta az előírásoknak megfelelően. A böjti étrend energia- és tápanyagtartalmát a korábbi táplálkozáshoz hasonlították és azt találták, hogy az átlagos energia-bevitel csökkent, az étrend tápanyag-összetétele kedvezően változott – a koleszterinbevitel csökkent, az élelmirost-bevitel nőtt –, az étrend telített zsírsavtartalma csökkent és növekedett az úgynevezett szérum antioxidáns kapacitás, míg a káros oxidatív stressz mérséklődött.

„Összegzésként elmondható, hogy a vallási böjtökre leginkább hasonlító, nem extrém módon tiltó böjt megvalósítható, és testsúlycsökkentésre, így a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére alkalmas” – szögezi le a szakmai szervezet.

Hamvazószerda, a farsangi időszakot követő nap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete úgynevezett mozgó ünnep, mindig a húsvét előtti hetedik hét szerdája. Ekkor az egyház az élet mulandóságára emlékezteti a híveket, és bűnbánatra szólítja fel őket. A negyvennapos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus negyvennapos pusztai böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról.

A böjt – azaz a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon – már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténység életében. A negyvennapos étkezési megtartóztatás a 4. századtól fokozatosan alakult ki, a 7. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta.

Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor a megváltást ünneplik a keresztények.