Noha sokan gondolhatják, hogy a vegán gyorséttermi ételek egészségesek, azonban károsabbak még a húst tartalmazó ételeknél is Megan Rossi, a londoni King’s College dietetikus munkatársa szerint.

A BBC által megkérdezett Rossi szerint például a tofuban is megtalálható növényi eredetű omega-3 zsírsavval (más néven alfa-linolénsavval) az emberi szervezet csak akkor tudna kezdeni valamit, ha át tudná ezt alakítani vagy eikozapentaénsavvá (EPA) vagy dokozahexaénsavvá (DHA), ez azonban nem megy neki. A DHA egyébként az agyi működést segíti elő, míg az EPA a depresszió tüneteit enyhíti, mindkét zsírsavat halolajban találhatunk legfőképpen.

Problémát jelent az is, hogy a növényi eredetű fehérjeforrások jóval rosszabb minőségűek, mint az állati fehérjék, erről már Rachel Clarkson dietetikus beszél.

„A fehérjék aminosavakból állnak, melyek a hormonok, sejtek építőelemei a testünkben. A legtöbb növény azonban nem tartalmaz megfelelő mennyiségben esszenciális aminosavakat” – mondja a szakértő.

A növényi eredetű tápanyagok általában nem tartalmazzák azt a kilenc aminosavat, amelyet az emberi test egyedül külső forrásból tud biztosítani. Ez húsevőknél nem okoz fennakadást, mert a hús mellett a tojás és a tejtermékek is tartalmazzák ezeket az anyagokat. Clarkson szerint ha valaki mindenképp a vegán életmódot választja, fehérjeforrásként inkább a szóját, mintsem a babot ajánlaná, amely egyébként a legtöbb vegán „húspogácsa” alapanyaga.

Szintén gondot okozhat vegánoknak a vaspótlás. Noha rengeteg hüvelyes növény tartalmaz vasat, ám ezek zöme úgynevezett „nem-hemvas”, amely az állati ételekben viszont megtalálható. A nem-hemvast az emberi szervezet nem tudja jól felszívni, és ez különösen nagy gondot jelenthet a vashiányosoknak.

Egy vashiányt vizsgáló kutatás szerint a vegánok (különösen a nők) a legveszélyeztetettebbek: a kutatásban részt vevő vegánok 25 százalékánál állapítottak meg alacsony vasszintet a vérben, ugyanez a szám vegetáriánusoknál három, míg a húst evőknél nulla százalék volt. Az enyhébb vashiányos állapotok is főleg a vegánokra voltak jellemzőek, 30 százalékuk szenvedett ettől, a vegetáriánusoknál 21 százalék, húsevőknél pedig ismételten nulla százalék volt az eredmény.

Sajnos a vegán sajtok sem jelentenek egészséges alternatívát: ezeket rendszerint kókuszolajból készítik, mivel ez az egyik legismertebb növényi alapú zsír, amely szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú. Mivel a sajtnak is szilárdnak kell lennie, többnyire a kókuszolajat használják a vegán sajt készítésében. A kókuszolajban azonban nagyon sok a telített zsírsav, amely így az LDL-koleszterin-szintet növeli az emberi testben, ez pedig, mint Clarkson is mondja, szívrohamot, vagy agyvérzést eredményezhet. Ennél jóval egészségesebb alternatíva az olívaolaj, amely HDL-koleszterinben (az ún. „jó” koleszerinben) magas.

Stephanie Stanton-Fay, a University College London egészségpszichológiára szakosodott munkatársa kitér arra, hogy míg például a cukrot visszaszorító étrendek megalapozottságát rengeteg bizonyíték támasztja alá, addig arról például nincs annyi ismeretünk, miért lennének kockázatosak egészségügyileg a húsételek. Stanton-Fay arról is beszél: előfordul, hogy a vegán életmóddal kapcsolatos káros hatások csak évekkel később jelentkeznek. Nem mindenki fogja a fáradtságért például rögtön a B12-vitamin hiányát okolni, mint ahogy a meddőség esetén sem a vas hiányát emlegetik. A kalciumhiány miatt fellépő csontritkulás is csak 40-50 éves korban kezdi felütni a fejét.

Mindent összevetve tehát, ha mindenáron gyorsétteremben akarunk étkezni, nem biztos az, hogy a vegán opcióval az egészségesebb utat választjuk.