Az amerikai élelemiszerügyi hivatal (FDA) február végén olyan iránymutatást fogalmazott meg, mely azt szorgalmazza, hogy a növényi alapú italokat is lehessen tejként forgalmazni.

Fontos kiemelni, hogy az FDA dokumentuma nem jogszabály, mindössze egy tervezet, ám a befolyásos szövetségi ügynökség állásfoglalása mérföldkő lehet a tejtermékeket érintő törvényi szabályozásban.

Indokolatlan fogalmi zűrzavar

Az FDA szerint persze a növényi italokat csak akkor lehet tejnek nevezni, ha eredetüket egyértelműen jelzik, például ilyen módon: „szójatej”. Emellett az ügynökség azt is ajánlja, hogy az italok forgalmazásakor egyértelműen fel kellene tüntetni, hogy a termék tápértéke miben különbözik a „hagyományos” tejétől. Utóbbi viszont a tervezet szerint nem lenne kötelező.

Az ügynökség által megfogalmazott irányelv azért is furcsa, mert – ahogy arra a The Atlantic magazin a Tej elvesztette minden eddigi jelentését című cikkében felhívta a figyelmet – az FDA már egyszer meghatározta, mit lehet tejnek nevezni. Az 1973-as állásfoglalásuk szerint a tej nevű ital egy vagy több tehén fejéséből származik. Ez alapján a növények, ráadásul a többi állat is ki  van zárva. Ám a cikk arra is rámutat, hogy az FDA már régóta lehetővé teszi ennek a szabványnak a laza értelmezését, ezért a juhok és kecskék tejnedvei „tejnek” nevezhetők.

Megszólaltak a radikális állatvédők: a tej a „szarvasmarha emlőváladéka”

„A mostani útmutató nem írja felül ezt a meghatározást, de nem is tartja fenn, így a tej státusza továbbra is homályos marad. Úgy tűnik, az ügynökséget ez nem zavarja” – állapította meg az Atlantic cikkének szerzője, akinek az FDA szóvivője azt mondta: a fogyasztók megértik, hogy a növényi eredetű „tej” nem tejtermék.

Nos, ebben korántsem mindenki ennyire biztos. A napokban arról lehetett olvasni az amerikai sajtóban, hogy Elder A. Vogel Jr., Pennsylvania republikánus szenátora válaszként az FDA döntésére törvényjavaslatot kíván kezdeményezni a tej fogalmának egyértelmű meghatározása érdekében.

A szenátor szerint a szövetségi állam ügynökségének állásfoglalása saját definíciójának mond ellen és árt a tejiparnak. Vogel javaslata nem maradt válasz nélkül.

Az Emberek az állatokkal való etikus bánásmódért (PETA) radikális állatvédő szervezet megüzente a szenátornak, hogy a tejet ezután nevezzék inkább a „szarvasmarha emlőváladékának”.

Ingrid Newkirk, a PETA elnöke közleményében annak az extrém véleményének is hangot adott, miszerint „a tehenek emlőváladéka éppúgy nem az embereknek való, mint ahogy a macskatej, a patkánytej vagy a denevértej, és ugyanolyan nevetséges, ha valaki ezt fogyasztja”.

Ez az érvelés azért is meghökkentő, mert a tejfogyasztás nem új keletű hóbort az emberek körében, a történelem során számos civilizáció épült kis túlzással a tejre. Több forrás utal arra, hogy honfoglaló magyarok étrendjében is kiemelt helyet foglaltak el a tejtermékek.

Ki gondolta volna? A tej az tej!

Míg az USA-ban a tej fogalmáról – mint oly sok minden másról is az elmúlt években – már-már szatírába illő vitát folytatnak, itthon egészen más a helyzet.

„Az Európai Unió Bírósága 2017. évi ítélete kimondja, hogy a tisztán növényi termékek nem hozhatók kereskedelmi forgalomba olyan megjelölésekkel, mint a »tej«, »tejszín«, »vaj«, »sajt« vagy »joghurt«, amely megjelöléseket az uniós jog az állati eredetű termékekre tart fenn” – tette egyértelművé Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a hirado.hu megkeresésére küldött közleményében.

Harcz Zoltán kérdésünkre elárulta, nem tudnak olyan magyarországi elvárásról a piaci szereplők, illetve a fogyasztók részéről, hogy a növényi alapú italokat is lehessen tej néven forgalmazni.

A közleményből azonban az is kiderült, hogy Tej Terméktanács 2012 óta többtucatnyi hatósági bejelentést tett jelölési szabályok vélelmezett megsértése, a növényi termékek helytelen megnevezése, jelölése ügyében, és a bejelentések legnagyobb részében a jogsértést meg is állapították.

De nem az az egyetlen fontos kérdés, hogy milyen néven lehet forgalmazni a tej helyettesítésének szándékával piacra dobott italokat.

Ha ma beírjuk a Google-be azt a fából vaskarikához hasonlatos kifejezést, hogy „növényi tej”, a találatokat egy élet alatt sem lehetne végiglapozni. A Tej Terméktanács emiatt 2018 óta számos napilapot, weboldalt, magazint keresett meg a téves megnevezések helyesbítése érdekében.

Harcz Zoltán megjegyezte, „az igen gyakran az etikus reklámozás határán mozgó marketingkampányoknak köszönhetően a helyettesítő termékekre áttérő fogyasztók elvesztése természetesen negatívan érinti a tejágazatot. Ez a folyamat nem csak hazánkra jellemző, hanem szinte minden európai ország piacára”.

A fogalom elmosása a fogyasztókkal babrál ki

Mire érdemes figyelni a boltban, milyen, az etikus reklámozás határát súroló módszerekkel igyekeznek rászedni a tejet kívánó vásárlókat?

„Az alternatív, növényi alapú termékek gyártói gyakran nemcsak termékeik önálló értékeivel és tulajdonságaival kampányolnak, hanem a termékelőnyök között kifejezetten a tejtermékekre utaló, azokra emlékeztető és jellemző megfogalmazásokat használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a kevésbé tájékozott fogyasztók megtévesztésére is”

– mutat rá az ügyvezető igazgató.

„A világos megkülönböztethetőség egyaránt érdeke annak a tudatos fogyasztónak, aki egészségügyi okból (pl. érzékenység valamely tejalkotórészre) vagy egyéb okból (pl. vegán étrend) tudatosan kerüli a tejtermékek fogyasztását és annak a tejtermékfogyasztónak is, aki tejből készült terméket vásárolna, de véletlenül egy növényi alapú terméket vesz le a polcról” – húzta alá Harcz Zoltán.

Igaz, hogy az amerikai FDA javaslata szerint csak úgy lehetne a növényi italokat a tej megnevezéssel forgalmazni, ha a növényi eredetet is jelzik, ám a szövetségi szintű ügynökség azt már csak opcionálisnak tenné meg, hogy a forgalmazó a tejétől eltérő tápértékre egyértelműen felhívja a figyelmet. Ez a hézag pedig egyes vélemények szerint a tejipart hozza hátrányba, hiszen a fogyasztóknak így könnyedén azt lehet sugallni, a növényi italok tökéletes tejhelyettesítők, amelyek nem rendelkeznek a tej vélt káros hatásaival sem.

A tejjel kapcsolatban már így is rengeteg tévhit terjeng, ezt Harcz Zoltán is megerősítette, aki szerint „akár jószándékból, akár üzleti érdekből, de ezek a gyakran megalapozatlan információk rendkívül sokat ártanak szakmánk reputációjának, és tudatosan vagy nem szándékosan, de rengeteg fogyasztót vezethetnek félre”.

Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy laktózérzékenység miatt nem kell áttérni a növényi alapú utánzatokra.

„Mára már szinte minden termékkategóriában megtalálhatók a magas minőségű laktózmentes termékek, legyen az tej, tejföl, vaj, desszert vagy sajt” – fogalmazott.