A superfood kifejezés elsőként Jamaikában jelent meg, mint egy bor neve. Az ételek, nyersanyagok szuper-élelmiszerként való címkézését az Európai Unió 2007- ben szigorította és használatát tudományos bizonyítékokhoz kötötte, ugyanakkor superfood lehet bármi, még a szinte íztelen, színtelen, szagtalan főzőtök is.

A superfood megjelölés olyan élelmiszerekre vonatkozó marketing fogalom, amelyekről egyesek azt állítják - így fogalmaz az Oxford Dictionary - hogy tápanyagsűrűségük (makro és mikroelem tartalmuk) kiemelkedő, ebből adódik kivételes egészségügyi előnyük. A kifejezés gazdasági eszközként jelent meg, először egy jamaikai lapban, mint egy bor neve, majd 1949-ben egy kanadai újság hasábjain, mint muffin. Azóta rendszeresen használják reklámfogásként étrend-kiegészítőkön, hogy azzal gazdasági versenyelőnyre tegyenek szert.

A kifejezést nem definiálta sem az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), továbbá dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek sem tudományos kontextusban használják, hisz a superfood a tudomány eszközeivel és módszereivel nem értelmezhető fogalom, noha mindannyian értjük, hogy mire irányulna.

Ezért ártalmas, ha csak marketingfogás a superfood címke

A superfood név miatt megkérdőjelezhetetlennek tűnik a nekik tulajdonított hatás, pedig olykor egyenesen valótlant állítanak róluk (pl.: lúgosít. Sőt, esetenként nem is igazán szuperek, pláne nem olyan egyeduralkodó módon mint állítják (pl.: segít a rák megelőzésében, kezelésében), hogy másból ne lehetne fedezni az adott tápanyagbevitelt.

A superfood jelenséggel párhuzamosan egyes élelmiszerek árnyékba kerülnek és láthatatlanná válnak a félrevezető, hangzatos információk miatt (pl.: a sárgarépa előnyeit ritkán hangsúlyozzák). Szintén negatív mellékhatása a trendnek, hogy egyes superfoodok felkapottsága a helyi gazdaságot, élővilágot és lakosságot is tönkreteheti, illetve a nagy kereslet miatt olyan termelésre kényszerülnek, ami az ökoszisztémát károsítja (pl.: a quinoa az Andok szegényebb lakosainak fő tápláléka volt, majd a nemzetközi kereslet miatt megnőtt ár számukra nehezen megfizethetővé vált) – írja az MDOSZ.

Bár tudományos bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, hogy igazolják a hirdetett és kivételes tápanyagtartalmat, mégis újabb és újabb, eddig ismeretlen, egzotikus és távolról érkező termények, nyersanyagok bukkannak fel újra és újra a nyugati piacokon. 2007-re a superfood-helyzet úgy elharapódzott, hogy az ételek, nyersanyagok „szuperélelmiszer”-ként való forgalomba hozatalát egy Európai Uniós jogszabály betiltotta mindaddig, amíg az egészség-nyereségre vonatkozó állítás valamilyen hiteles, tudományos kutatással igazolást nem kapott.