Az éppen kikelő, tarkalepke félék családjából származó Lexias pardalis szárnyai különböztek egymástól. A lepke jobb oldalán a szárnyak barna színűek, sárga és fehér pettyesek, valamint a nőstény egyedekre jellemzően láthatóan nagyobbak voltak, míg a bal oldalán a szárnyak kisebbek, sötétebbek és a hím egyedre jellemzően zöld, kék és bíbor mintázatúak.

A szakemberek megállapították, hogy többről van itt szó, mint a szárnyak eltérő fejlődéséről, a vizsgált egyed ugyanis günandromorf.

A grünandromorfia jelentése, a görög eredetű „güné”-nő és az „androsz”-férfi szavakból ered. Grünandromorfnak tekintjük azokat az élőlényeket, melyek a hím és nőstény jellegzetességeket is magukban hordozzák. Leginkább a rovaroknál, lepkéknél figyelhető ez a jelenség, hiszen az ivari kétalakúság miatt, látható különbségek vannak a hím és nőstény egyedek között.

Ez az elváltozás az embrionális fejlődés kezdeti szakaszában alakul ki, amikor is a nemiségért felelős kromoszómák sejtosztódáskor nem válnak szét. Ennek eredményeként az állat egyes sejtjeinek genotípusa a nőstény, más sejtjeinek genotípusa pedig a hímekre jellemző.

Ezek a lepkék ránézésre teljesen aszimmetrikusak, jól elkülönülnek a nemiséget mutató tulajdonságok. Ezek az állatok nem képesek szaporodásra, ugyanis ivarszerveik fejletlenek.

A günandromorfiát sokan összekeverik a hermafroditizmussal- hímnőséggel, amikor az élőlény egy testben hím és nőstény is egyszerre. Ez esetben képes a szaporodásra, ugyanis mind női, mind hím ivarszervei is vannak, melyek működőképesek.

Az állatvilágban megfigyelhető ez a jelenség a lepkéken kívül, a madaraknál, rákoknál és a szarvasbogaraknál is.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát!
(A kép forrása:http://www.washingtonpost.com/index.hu)