Az áprilisi bolondozás hazája Franciaország. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött, s az ősi szokás szerint ezen a napon az emberek megajándékozták egymást. A szokás, hogy anyagi dolgok helyett inkább viccel, mókával, bolondozással és tréfálkozással lepjék meg a másikat, viszont csak az 1560-as évektől vált elterjedté.

Szent György havának első napján, régen szokás volt a családokban a gyerekeket megtréfálni. Előfordult, hogy a vicces kedvű szülők elküldték őket a boltba, szúnyogzsírért, esernyőmagért vagy éppen trombitahúrért. Csupa olyan dologért, amit biztosan nem kapnak.

A hagyomány úgy tartja, hogy minden áprilisnak megvan a „bolondja”: az a személyt, akit mások megtréfálnak, majd jól kikacagnak. Például XIV. Lajos fia is előszeretettel járatta másokkal a bolondját. A legrégebbi fennmaradt áprilisi csínytevés az ő nevéhez fűződik.

Gramont márkit választotta tréfája áldozatául. Az éj leple alatt beosont szobájába és szűkebbre varrta a ruháit. Reggel mikor a férfi fel akart öltözni, meglepve tapasztalta, hogy hirtelen mindent kihízott. Meglepettsége hirtelen átváltott ijedelembe, hiszen azt hitte valami súlyos kórt kapott el. Az egészet tetézte egy, a tréfába beavatott cinkostárs, aki megjegyezte: „Az istenért márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!”. Ekkorra már patakokban hullott a veríték a megtréfált férfiről, s hívott egy orvost, de azt is beavatták a mókába. A férfi végül rájött a tréfára, de arról, hogy a márkit miként érintette ez a kis csínytevés, nem maradtak fenn információk.

Napjainkban viszont ennek a napnak a jelentősége szinte teljesen eltűnt, szinte csak elvétve lehet igazán jó áprilisi tréfába botlani. Ezeken nem szabad megsértődni, azonban mindennek van határa, a durva bolondozás minden esetben kerülendő. Az apróbb humorbonbonok azonban frissítően hathatnak az emberekre.