Az első magyar ökofalu, a fővárostól alig 45 km-re található Galgahévíz, mely 1992-ben kapta meg a „zöld” minősítést. A település kezdeményezését további két község, Gyűrűfű, és a Krisna-völgyben található Visnyeszéplak is követte.

Az ökofalvak életre hívói a környezetszennyezés, a társadalmi problémák és a fenntarthatatlan helyzetek, életkörülmények.

A községek lakói biogazdálkodással foglalkoznak, és természetes rendszerekre alapozva önfenntartóan állítják elő táplálékukat, építőanyagaikat, eszközeiket, ruháikat. Például a házak kizárólag olyan helyi és bontott építőanyagokból készülnek, mint a szalmabála, a vályogtégla, a fa vagy a nádtető. Vegyszerek helyett csakis hagyományos technológiákat használnak, tartósítószereket még a feldolgozás során sem.

De nem csak ezekben térnek el a hagyományos településektől. A teljes önállóságra kerülés mellett, saját maguk által meghatározott elvek és normák szerint működnek. Az energetikai függetlenséget a megújuló energiaforrásokra alapozva érik el, az energiaszükségletet szélkerekekkel, napkollektorokkal, és –helyben létesített – biogáz üzemmel fedezik. Egyébként saját ivóvízzel is rendelkeznek.

Egy-egy ökofaluból bio élelmiszerek is kikerülnek, melyek a községek számára plusz bevételi forrást jelentenek. Az innen kikerült élelmiszerek száz százalékig bio-nak minősülnek. Az előállító üzemeknek saját malmuk, pékségük, valamint hús- és zöldségfeldolgozójuk van, melyek minősítettek.

Érdemes ellátogatni a falvak bármelyikébe, mert az ember feltöltődhet a természettel.