Van egy történet egy japán fiúról, aki a nyolcvanas években Japán egyik legsikeresebbje volt: ennek megfelelően heti 90 órát dolgozott. A cég elismerése jeléül még további feladatokkal halmozta el. A fiatal férfi néhány évvel később, mindösszesen 26 évesen meghalt. A japánoknak már ekkor is volt erre egy szavuk, a karoshi, ami szó szerint azt jelenti: túlóra okozta halál.

Krajcsó Nellinek nem kellett Japánban születnie ahhoz, hogy a gyors tempót a munkahelyén viszonylag hamar felvegye, így már tizenévesként is folyamatosan be volt táblázva különböző sport és iskolai rendezvényekre, ez pedig később a munkahelyén is így volt. Az ebédjét – ahogyan iskolában a pad alatt – a munkahelyén az íróasztalánál ette meg, két állásban dolgozott, két diplomát csinált, három nyelvet tanult egyszerre.

A kommunikációs szakember életében a gyors munkatempó odáig fajult, hogy 26 éves korára a stressz fizikai jeleit tapasztalta magán. 2012-ben azonban elolvasott egy cikket, amely a slow mozgalomról szólt, ez pedig olyan hatással volt rá, hogy döntött: váltani, változtatni fog.

2001-óta minden harvardi diák megkapja a Slow down elnevezésű dokumentumot, amelyet az egyetem akkori dékánja készített: ezzel az volt a célja, hogy figyelmeztesse diákjait arra, hogy az üres percek nem azért vannak, hogy feltétlenül feltöltsük őket – többek között erről is beszélt Krajcsó Nelli.

„Teljesen megváltozott az életem azóta, amióta találkoztam ezzel a cikkel 2012 tavaszán. Elkezdtem lassítani a saját életemben. Életformát, munkahelyet váltottam, illetve elkezdtem meditálni, és a jóga, amit szintén a nyakamban és vállamban lévő stressz oldása céljából kezdtem el, még inkább az életem része lett. Változott a szociális hálóm is, az emberek körülöttem” – mesélte a hirado.hu-nak a Slow Budapest mozgalom alapítója.

Krajcsó Nelli most már többek között arra is odafigyel, hogyan és mit vásárol - a slow food mozgalom alapján. „Az egyszerűsítés jegyében tudatosan figyelek arra is, mennyit vagyok online”- mondta.

A bankból a jógaórára

A Slow Budapest mozgalom jelenleg egy 15 fős önkéntes és egy 5-6 fős szakmai csapatból áll.

A mozgalom nemrégiben készített egy felmérést, amelyet több mint 400-an töltöttek ki 14 országból. Ebből kiderült, hogy elsősorban nők érdeklődnek a slow témák iránt, leginkább a 30-as korosztály, Budapesten pedig a XIII. kerületben található a legnagyobb követőtáboruk.

Sokakról elmondható a követők közül, hogy a bankszektorban, vagy valamilyen multinacionális vállalatnál dolgoznak, ugyanakkor az is kijelenthető, hogy már valamilyen szinten foglalkoznak a saját egészségükkel.

„Sok biciklis és jógás csatlakozik hozzánk, aminek én nagyon örülök, hiszen magam is az vagyok” – mondta Krajcsó Nelli.

Nemzetközi lassítás

A slow mozgalom több területre is kiterjed, és számos országban virágzik már egy-egy ága, így például a design, a parenting, a travel, cities, living és food témakörök is egyre tágabb körben terjednek.

A slow food mozgalom ugyan a nyolcvanas évek végén Olaszországból indult útjára, de a mozgalom pszichológiai, mentális hátterével csak a magyar mozgalom foglalkozik a világon.

Krajcsó Nelli elmondta, hogy Carl Honoré, Londonban élő újságíróval is kapcsolatban állnak, akinek 2004-es könyve, az In Praise of Slowness (A lassúság dicsérete) mérföldkőnek számít a mozgalomban.

„Azonban amit csinálunk, az egy teljesen új fejlesztés. Természetesen inspirálódunk másoktól, de minden programunk egyedi elképzelések alapján alakult ki. Mi szerveztük meg például a világon az első slow hetet különböző partnerekkel, és készítettük el először Budapest slow térképét, és a termelői piac térképet” – mondta Krajcsó Nelli.

Folytatás holnap!

További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát!
(Kép: searchengineland.com Forrás: biokalauz.hu/ hirado.hu)