Sokan úgy gondolják, csak a középkorúak, idősek problémája a hát-és derékfájás, ugyanakkor a fiatalokat is veszélyezteti a túl sok ülés, illetve az okoseszközök elterjedése miatt kialakuló helytelen testtartás és az abból fakadó betegségek.

A modern kor emberének életmódja alapjaiban átalakult, így nemcsak a munkahelyünkön, hanem a mindennapos tevékenységeink során is rengeteget ülünk, ez a legtöbb esetben helytelen táplálkozással, illetve mozgásszegény életmóddal párosul – hívta fel a figyelmet Moravcsik Bence ortopéd-traumatológus szakorvos. Ugyanakkor tudatos magunkra figyeléssel jelentősen tompíthatóak az úgynevezett civilizációs betegségek negatív hatásai – emelte ki.

Az ülőmunka azért probléma, mert a helytelen testtartás miatt az izmok elfáradnak, emiatt a gerincoszlop passzív elemeire többletterhelés jut. Az ebből fakadó kedvezőtlen hatásokat először izomfájdalom jelzi, később kopási betegségek alakulhatnak ki – magyarázta Moravcsik Bence.

Hallott már az egérbeteségről?

Az ülőmunka által okozott bajok nemcsak a sok ülésből fakadnak. Létezik az úgynevezett egérbetegség. Az elnevezés hátterében az áll, hogy túl sokat használjuk a számítógép egerét, ez kihathat felső végtagjainkra; csuklófájdalom, ínhüvelygyulladás, akár teniszkönyök is kialakulhat a nyak és a váll izmainak görcsölése, merevsége mellett – sorolta az ortopédus.

Ne fogjuk a génekre                  

A szakorvos elmondása szerint a helytelen testtartásban ugyan szerephez jutnak a gének, mivel kötőszöveteink erősségét örököljük, ugyanakkor ezt az adottságot mozgásban gazdag élettel tudjuk befolyásolni. Nagy a szülők felelőssége abban, hogy megszerettessék a rendszeres mozgást a gyerekekkel – fogalmazott a szakértő, aki arra is kitért, hogy fontos lépés volt a mindennapos testmozgás bevezetése az iskolákban.

Mozogjunk az irodában is

Nyisztorné Mayer Petra, a Pécsi Tudományegyetem Sporttudományi és Testnevelés Intézetének egyetemi tanársegédje, gyógytornász arra hívta fel a figyelmet, hogy irodai környezetben is alkalmazzunk rövid és hatékony mozgássorokat. Naponta többször, ha adott a lehetőség, akkor egyszer délelőtt, egyszer pedig délután végezzünk rövid gyakorlatokat – emelte ki.

A nyak izmait, a csuklyás izmot érdemes naponta többször „megdolgoznunk”, illetve kiemelten fontosak a váll, a medence és a csípő körüli részek átmozgatása.

Kutatások támasztják alá ezeknek a gyakorlatoknak a hatékonyságát. Felmérések szerint láthatóan kisebb volt azoknak a csípőkerülete, akik rendszeresen és többször végeztek ilyen irodai mozgássorokat.

Székek újraértelmezve

A mozgás fontossága mellett az újfajta ülőalkalmatosságok használatára hívta fel a figyelmet Bíró Brigitta Éva ergonómus. Az ergonomikus labda, illetve a 3 dimenziós szék a deréktáji izmokat tornáztatja, a statikus ülést egy dinamikus váltja fel – magyarázta az egyre terjedő „székek” előnyét az ergonómus.

Bíró Brigitta Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell napi 8 órát ezekben az újfajta székekben töltenünk, és az is fontos, hogy tengelyesen szimmetrikusan állítsuk be magunknak a monitort, klaviatúrát és a széket.

Aranyér is a következmények között

A helytelen táplálkozás mellett ki kell emelni a tartós ülés szerepét az aranyeresség kialakulásában is. Dr. Illényi László sebész, proktológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a sok ülés következtében a kismedencei keringés lelassulhat, ez pedig közvetve aranyerességhez vezethet. A probléma nem elhanyagolható, 50 év alatt a lakosság 30 százaléka, 50 év felett a fele, 60 év felett pedig 60 százalélka érintett.

Nagyon fontos: ha székeléskor vért látunk, illetve ha a székelés diszkomfortossággal párosul, akkor mindenféleképpen forduljunk orvoshoz, mert az aranyeresség a végbélrák kísérőbetegsége is lehet – hívta fel a figyelmet Dr. Illényi László.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Biokalauz Facebook oldalát!