A nyúl és húsvét kapcsolatát két aspektusból szokták megközelíteni. Az első verzió szerint, a nyúl számos népnél a termékenység szimbólumának számított, így jelenlétét az újjászületéssel és a termékenységgel lehet magyarázni a húsvéttal párhuzamban. Egy másik verzió a német nyelvből fakadó félreértésből eredezteti a nyúl és a húsvét összekapcsolódását, ugyanis bizonyos német területeken ezen a napon szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk németül Haselhuhn, röviden Hasel. A nyúl németül pedig Hase. Valószínűleg így került képbe a nyuszi, ami a húsvét szimbólumává vált.

A tojás szintén az újjászületés, termékenység, és az élet archetípusa, míg a piros szín a mártírok vérét, és a szerelmet jelképezi. A tojás és a húsvét összekapcsolódásának miértjére a középkorban kell keresni a választ, ugyanis abban az időben az adót tojás, tyúk és nyúl formájában fizették ki, pontosan Húsvét napján. Valószínűleg így maradt fenn a húsvéti tojás hagyománya, ami a XVII. században nemzetközileg ismertté a jelenlegi formájában.

A húsvéti tojáshoz egyébként hazánkban játékok is kapcsolódtak. Egyik ilyen a tojásütés, tojáskoccintás, ami azt jelenti, hogy ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

A bárány Krisztust jelképezi a Keresztény hagyományban, így érthető miért fontos jelkép a hívő családokban. A kiscsibe és kisnyúl ajándékozása jelképezi az újjászületést, és az életet. A barkáról pedig azt tartja a néphiedelem, hogy ha bolyhos virágát a tűzhelybe dobták megóvta a házat a bajoktól.

Spirituális töltetű érdekességek:

A Német néphiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. A görögök a Nagypéntek napján elsőnek tojt tojásról úgy tartották, hogy varázsereje van.