A szívinfarktus a köztudatban klasszikusan a férfiak, főleg a túlhajszolt, stresszes életet élő, folyton rohanó, pénzkereső családfők betegségeként él. Ehhez képest a nőkre sokszor legalább akkora, ha nem nagyobb teher hárul, hisz a megszokott anyai, feleségszerep ma már legtöbbször ugyanakkora munkahelyi teherrel is párosul. A statisztikák szerint több nő hal meg keringési betegségek következtében, mint férfi.

Ennek oka az is, hogy nőknél a klasszikus tünetek gyakran teljesen észrevétlenek, így ők sokszor késve kérnek szakszerű ellátást. Ráadásul magasabb a fájdalomtűrő küszöbük, így könnyebben hagynak figyelmen kívül akár komoly bajt jelző panaszokat is – olvasható a Magyar Kardiológusok Társaságának közleményében.

Márpedig egy friss norvég kutatás szerint azoknak, akiknek magasabb a fájdalomküszöbük, gyakrabban lesz észrevétlen, úgynevezett csendes szívinfarktusuk azokhoz képest, akik kevésbé tolerálják a fájdalmat.

A kutatók a Journal of the American Heart Association folyóiratban közölték vizsgálati eredményeiket, melyekben beszámoltak róla, hogy a fájdalomküszöböt hidegtűrési teszttel mérték, majd EKG-vizsgálatot végeztek, és megnézték a résztvevők kórházi zárójelentéseit, hogy kiderítsék, volt-e a betegnek korábban észrevétlenül lezajló vagy érzékelhető tünetekkel járó szívinfarktusa. Kiderült, hogy azon nők között, akiknek a fájdalomküszöbe magasabb volt, gyakrabban zajlott le a múltban észrevétlen infarktus – idézi a Társaság közleményében.

A közlemény szerint ezért a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a beteg tünetei között feltűnik a nehézlégzés, a duzzadt láb, akkor azt is mérlegelni kell, hogy ezek olyan tünetek, amelyek a szívinfarktus következtében is kialakulhatnak, még akkor is, ha nem vette észre senki annak lezajlását. A csendes szívinfarktusnak ráadásul ugyanolyan halálozási kockázata van, és ugyanolyan eséllyel fordul elő újra, mint amikor fájdalommal jár – állapította meg norvég kutatócsoport.

„Teljesen megszokott, hogy a nő nemcsak gondoskodik a családjáról, de ő az, aki figyel az egészségükre is. Egészségesen főz, közben ostorozza a férjet, barátot, hogy menjen el az orvoshoz, viszi a gyereket, akár már egy hőemelkedéssel is, magára viszont szinte egyáltalán nem figyel. Ahogy a környezete sem” – mondja dr. Masszi Gabriella, a Magyar Kardiológusok Társasága hipertónia munkacsoportjának vezetőségi tagja, a női szívek „kutatója”.

„Különösen most, a nyári szünetben okoz fejtörést és nyilván sok megoldandó feladatot egy anyának a gyerekek ellátása, ezért is időszerű a felszólítás: figyeljünk mi, többiek is a családunk nőtagjaira! Dacára annak, hogy mi él a köztudatban, a nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben.

Bár a szívinfarktust klasszikusan a férfiak betegségeként kezeljük és a nőket az ösztrogén hormon is védi, idővel azonban rájuk nézve mégis fenyegetőbb a veszély – csak éppen körülbelül 10 évvel később jelentkezik. Fiatalabb korban a dohányzás, ami sajnos a társadalom egészét nézve nemhogy csökkenne nőknél, de még nő is, a menopausa után pedig a hormonvédelem elvesztése növeli a kockázatot”- figyelmeztet a kardiológus, aki szerint ráadásul náluk idővel a társbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség is gyakoribbak.

„Az ösztrogén segíti, hogy az érfal sima és rugalmas maradjon, a vér pedig megfelelő sűrűségű legyen, tehát késlelteti az érelmeszesedést és akut értágító hatása is van. Viszont tény, hogy az érzelmi terhelést gyakran nehezebben viselik, mint a férfiak, ráadásul a hormonvédelem idővel meg is szűnik és a mesterséges pótlás nem nyújt védelmet szív- és érrendszeri szempontból. Ezzel egyidejűleg viszont a kísérőbetegségek tovább növelik a kockázatot.

A cukorbetegségben szenvedőknél négyszeres, a magas vérnyomás esetében kétszeres az esélye a szívelégtelenség kialakulásának, illetve jelentősen nő az újbóli infarktus kockázata, miközben a túlsúly is komoly rizikófaktort jelent. Ennek ellenére sem a társadalom, sem az orvosok nem veszik kellően komolyan, ha figyelmeztető tünetek jelentkeznek. Jellemzően a nőket kevesebbszer küldik labor-, vagy invazív vizsgálatokra, és ritkábban írnak fel nekik gyógyszereket is, mint a férfiaknak” – magyarázza a doktornő, aki persze azt is hozzáteszi, hogy a nők panaszai sem feltétlenül olyanok, mint a megszokott szívproblémára utaló jelek.

Mozgalommá szélesítette azt a programot, melynek magyar elnevezése: „Pirosban a Nőkért”, vagyis PAN. A világszövetség tagja minden országban a kardiológus orvosok tudományos egyesülete és az a társadalmi szervezet, amelyik – legtöbbször a szívbetegségben szenvedők és családjaik vezetésével – mindent megtesz, hogy a mai társadalmakban a legtöbb életet kioltó betegség megelőzhetővé váljon, a kezelés pedig minél eredményesebb legyen.

„Kezdjenek a nők törődni magukkal! Különösen 40 éves koruk után fontos a napi sport, és bár heti 5×30 perc az ajánlott, de ha csak 15 percet bírunk is, már az is több mint a semmi. A futás, úszás, kerékpározás a legjobb, de már az is jót tesz, ha kihagyjuk a liftet és némileg mellőzzük az autót. Lépcsőzzünk, és ahova csak lehet, menjünk gyalog! Kerüljük el a súlygyarapodást, úgy vásároljunk be, hogy a hűtőben ne legyenek fölösleges kalóriabevitelre csábító ételek” – ad tanácsokat a kardiológus.