Az egészségesen várható élettartamok kiszámítása hazánkban 2005-ben kezdődött. Azóta születéskori értéke jelentősen, a férfiaknál 7,0, a nőknél 6,2 évvel nőtt. Az EU átlagától való elmaradásunk 2012-ben másfél-két év körüli volt. Az európai országokkal összehasonlítva Magyarországon a korlátozottság előfordulásának mértéke 50 éves korig az uniós átlag alatti, 50 év felett azonban azt meghaladó mindkét nem esetében - írja a Világgazdaság.
Összességében elmondható, hogy egy 65 éves magyar férfira rövidebb élet vár, mint egy azonos korú nőre, ugyanakkor a mérsékelt és a súlyos korlátozottságban töltendő életszakaszok is rövidebbek a férfiak esetében. A 65 éves nők a hosszabb életükből hosszabb időszakot, hátralévő életüknek mintegy kétharmadát (7,5 évet mérsékelt, 4,3 évet súlyos) korlátozottságban élik le. A népesség elöregedésével a gondozásra szorulók ellátását szolgáló intézmények fejlesztése megkerülhetetlen társadalmi kihívást jelent.
Hazánk területe két egymástól jelentősen eltérő részre bontható egészségesen várható élettartamok szempontjából. A Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország, illetve a további öt régió lényegesen különbözik. A kevésbé fejlett Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra (54,2 és 54,8 év), míg a legfejlettebb térségben, Közép-Magyarországon egy férfi 62,4 évet élhet a mindennapi tevékenységeiben való korlátozottság nélkül, az utóbbi érték az EU átlagát is meghaladja.
A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, ők 64,3 egészséges életévre számíthatnak, míg az Észak-Alföldön a várható és az egészségesen várható élettartam is jelentősen elmarad az uniós átlagtól.
A férfiak közül sokan már 65 éves koruk előtt meghalnak. 2012-ben az elhunyt férfiak több mint 20 százaléka a 40–59 évesek közül került ki, és a 60–79 éves korosztályból minden második meghalt. A veszélyeztetett életkoron túljutva a 65. életévet elérők legalább még 6,4 egészséges életévre számíthatnak, férfiak és nők egyaránt. Az egészségesen várható élettartam átlaga az EU-28-ban 8,5 év ebben a korban.
A születéskor egészségesen várható átlagos élettartamok az Észak-Alföld kivételével a nőknél magasabbak, de a 65 évesek várható élettartamait vizsgálva már más régiókban (Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) is előfordult, hogy a férfiak a nőknél valamivel hosszabb korlátozottságtól mentes életre számíthatnak. A legkedvezőbb helyzetben a Közép-Magyarországon élő férfiak és a nyugat-dunántúli nők (7,7 év) voltak, míg az egészséges életkilátásokat tekintve a legrosszabb esélyei az Észak-Alföldön élő nőknek voltak (4,2 év).
A várható élettartam a nők esetében magasabb, ám az egészségesen várható élettartam nem mindenhol a nőknél hosszabb. Hollandiában például a férfiak 63,5 évet, várható élettartamuk 80 százalékát tölthetik korlátozásmentesen, és ez jelentősen (4,6 évvel) meghaladja a nők ide vonatkozó mutatóit. Ugyanez a helyzet Izlandon, Portugáliában és Norvégiában is.
A legfrissebb, 2012. évi adatok szerint az európai térség államaiban a leghosszabb egészségesen eltölthető élettartamra a nők Máltán (72,2 év), a férfiak Norvégiában (71,9 év) számíthatnak, legrövidebbre a férfiak Észtországban (53,1 év) a nők Szlovákiában (53,1 év).
A 65 évesek közül az EU-ban mind a nők, mind a férfiak 8,5 évet remélhetnek még egészségi problémából fakadó korlátozottságtól mentesen. Egy norvég nő még 16 egészséges évre számíthat, szemben szlovák társával, aki csak 3,1 évre. A listavezető norvég férfiak és a lista végén álló szlovák férfiak között is hasonló, közel 12 év a különbség. Három skandináv ország és Svájc után a mediterrán országok közül csak Málta tartozik az élenjárók közé. A téma kutatói a jelenség mögött álló okok részletes elemezéséből arra a következtetésre jutottak, hogy nem csak a gazdasági fejlettség és az egészségügyi ellátás magas színvonala, hanem az életstílus, az egészség, mint érték megjelenése a társadalmi tudatban és a mindennapi életben biztosíthatja az idősebb korosztályba tartozók jó egészségét.
