“2012 óta végzünk kutatást az emberek nyugdíjjal kapcsolatos attitűdjeit és felkészültségét illetően. A kutatásból kiderül, hogy az emberek aktív nyugdíjas évekre vágynak, amelyben helyet kapnak a barátok és az ismerősök, jut idő közösségi tevékenységekre, és a munkáról sem szeretnének teljesen lemondani” - mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese.

“A kutatásunk egyik érdekes megállapítása, hogy akik több egészségmegőrző szokást is kialakítanak, például rendszeresen sportolnak, vagy egészségesen étkeznek, azok sokkal felkészültebbek a nyugdíjas éveikre. A sikeres nyugdíjas évek nagyrészt azon múlnak, hogy valaki helyes megtakarítási szokásokat alakít-e ki, és odafigyel-e az egészsége megőrzésére. Az egyénnek, a munkáltatónak, a nyugdíjbiztosítási iparágnak és a kormánynak mind fontos szerepe van az egészséges öregkor és a hosszú-távú anyagi biztonság ügyének népszerűsítésében.”

“A munkavállalók közül sokan később szeretnének véglegesen nyugdíjba menni. A nyugdíjas évekre átmenetként tekintenek, amely a folyamatos munkavégzés ígéretét kínálja fel sokkal nyugodtabb tempóban, hogy több idő maradjon élvezni az életet” – teszi hozzá Horváth Gyula. “Az, hogy ebben valaki mennyire lesz sikeres, nagyban függ az egyén egészségi állapotától, és anyagi lehetőségeitől is.”

 A Sikeres nyugdíjas évek – egészséges időskor és anyagi biztonság című jelentés fő megállapításai közül a legfontosabbak a következők:

(A magyar adatok zárójelben)

• Világszerte csupán a munkavállalók 39 (27) százaléka vallja magát rendszeres megtakarítónak (aki mindig tesz félre a nyugdíjára). 24 (16) százalékot tesznek ki az eseti megtakarítók, 19 (32) százalékot a megtakarítani vágyók, 12 (12) százalékot a múltbéli megtakarítók, és 6 (12) százalékot azok, akik egyáltalán nem takarékoskodnak.
• A munkavállalóknak mindössze 14 (6) százaléka vetette papírra a nyugdíjjal kapcsolatos terveit. Nagyobb arányban találunk köztük olyanokat, akik tettekre is válthatják az elképzeléseiket, hiszen 74 százalékuk azt állítja, hogy rendszeresen tesz félre a nyugdíjas éveire, ami jóval magasabb arány azokhoz képest, akiknek van ugyan tervük, de nem leírt formában (48 százalék) vagy akiknek egyáltalán nincs semmilyen tervük (19 százalék). (Jelentés, 14. old. 10-es ábra)
• Összességében a válaszadók 67 (61) százaléka tartja jónak vagy kitűnőnek saját egészségi állapotát és 82 (72) százalékukat foglalkoztatja időskori egészségi állapota. Ugyanakkor csak 43 (32) százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az életmóddal kapcsolatos döntéseikben figyelembe veszik az egészségük hosszú távú megőrzését is.
• A munkavállalók 57 (57) százaléka valamilyen formában nyugdíjasként is szeretne dolgozni. A kijózanító realitás azonban az, hogy a véglegesen nyugdíjba vonultak 39 (33) százaléka számolt be arról, hogy a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba, melynek oka legtöbbször az egészségi állapotuk megromlása volt (29 (30) százalék).
• A munkavállalók 91 százaléka legalább egy egészségmegőrző vagy wellness program iránt érdeklődne, ha a munkáltató erre lehetőséget biztosítana (pl. egészséges ételek biztosítása a munkahelyen, kedvezményes fitness bérlet, megelőző szűrések és védőoltások).

2017-ben az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index globális értéke 5,92 volt. Ez ugyan még mindig alacsony felkészültséget tükröz, mégis apró javulást mutat 2016-hoz képest. A jelentés, amely az Aegon hatodik nyugdíjfelkészültségi kutatása alapján született meg, Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália 15 országában tárta fel a munkavállalók és a nyugdíjasok elképzeléseit.