Jump to content

Sokáig élnél?

2018. 01. 17. 15:59

Aki sokáig szeretne élni, mindenképpen mozogjon. De vajon mennyit? És van-e összefüggés a sok, intenzív mozgás és a késői halálozás között?

Azt már valószínűleg egy óvodás is tudja (sőt, talán ők tudják igazán jól), hogy a mozgás öröm. Tessék csak megnézni egy óvoda udvarán, szinte cél nélkül rohangáló gyerekek arcát! Még a szemük is mosolyog, az arcuk kipirosodik, minden arról tanúskodik, hogy mozgás közben jól érzik magukat. Aztán következnek az iskolás évek, amikor talán kisiskolásként hasonló érzések törnek rájuk, de felsőben inkább kínt és keservet jelent nekik a testnevelés óra, mint örömet.

Középiskolában aztán újra változhat a kép, hiszen az edzettség bizonyos szempontból kívánalom, főként a fiúknál, akik igyekeznek minél jobban kinézni. Később, fiatal felnőttként újfent elveszítjük az érdeklődésünket, majd évekkel később őrült módon kezd el hiányozni a mozgás. Ha nem is pont így, hanem más tünetek miatt, mert ilyenkor inkább a hátrányokat érezzük: a rossz testtartásból eredő fájó hátat, derekat, a stressz és a helytelen életmód okozta magas vérnyomást, magasabb cukorszintet, emelkedett koleszterinszintet. Ilyenkor döntéshelyzet elé kerül az ember: ha nem változtat az életmódján szinte borítékolható, hogy valamilyen betegség diagnosztizálás után szinte élete végéig gyógyszerszedő lesz. És annak a kérdése is felmerül, hogy egyáltalán meddig tart majd ez a bizonyos életút.

 

Egy amerikai egyetem (Iowai Állami Egyetem) kineziológiai tanszékén néhány éve azt vizsgálták, vajon milyen összefüggés van a rendszeres sportolás a jó életminőség és a késői halálozás között. Dióhéjban összefoglalva arra jöttek rá a kutatást folytató szakemberek, hogy bizonyos mennyiségű és gyorsaságú sportolás fölött nincs szignifikáns összefüggés a még többet, még gyorsabban, még jobban sportolási mechanizmus és a későbbi halálozás között. Magyarul azzal, ha egy meghatározott mennyiség felett teljesítünk a mozgásban, egyáltalán nem teszünk többet az egészségünkért.

A kutatók az általános mozgás idejét heti háromszor 25 percben jelölték meg. A normál tempójú (nem túl gyors) gyaloglás, a kocogás (a könnyű vagy közepes erősségű kocogás) jó mozgásforma lehet (persze más is), az optimális sebesség 4 és 7 km/h között van. Az ennél hosszabb, gyorsabb, nagyobb számú edzés valószínűleg egyáltalán nem befolyásolja a halálozási kockázatot. Tehát, ha hetente háromszor 25 percet jól esően mozgunk, pont annyit teszünk az egészségünk védelmében, amennyire a szervezetünknek szüksége van.
Persze ez a tény senkit ne akadályozzon meg abban, hogy többet mozogjon ennél, hiszen a mozgásra nemcsak fizikálisan, de mentálisan is szükségünk van. A stressz levezetésének, a napi fáradtság feloldásának pedig a mozgás a legegészségesebb formája.

(Forrás: biokalauz.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)