A jelentés szerint a mostani az első alkalom, hogy a Föld lakóit hivatalosan is azzal szembesítik: vagy találnak megoldást a vízválságra, vagy megszűnik létezni az eddig ismert világ. "A víz kérdése e századra egyenesen élet-halál kérdéssé vált" - írták. A dokumentum szerint egyéneknek, közösségeknek, cégeknek, városoknak és országoknak egyaránt meg kell érteniük, hogy milyen szerepet tölt be a víz a földi életben, hogy milyen sokféle értékkel rendelkezik, hogyan kell vele bánni, hogyan kell megbecsülni.
Napjainkban több mint 2 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet inni, s míg ma az emberiség 36 százaléka él vízhiányos régiókban, az évszázad közepére több mint a fele kerül ebbe a helyzetbe. A bővülő népesség, a növekvő élelmiszer- és energiaigény csak fokozni fogja a vízhiányt: 2050-re a világ gabonatermelésének közel a felét veszélyezteti, és egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására - figyelmeztet a jelentés.
A grémium az állam- és kormányfőket is cselekvésre szólítja fel, és a vízügyi beruházások megduplázását tartja szükségesnek a következő öt évben.
A nyílt levélben azt írták: a vízkincsen keresztül bontakozik ki az egyik legnagyobb veszély, ami a gazdasági fejlődést, a szegénység visszaszorítását, a békét, a biztonságot és a fenntartható fejlődést fenyegeti. A közelítő válságot együttesen okozza a tiszta víz hiánya mellett a világ népességének növekedése, a szennyezés, az ökoszisztémák hanyatlása és a klímaváltozás hatásai.
A testület szerint el kell érni, "hogy minden csepp számítson", ezért szemléletváltást sürgetnek. A vízkészleteket úgy kell felhasználni ivóvízként, élelmiszer előállítására, energiatermelésre valamint a vízbázisok, vizes élőhelyek, tavak, folyók megőrzésére, hogy az a legnagyobb haszonnal járjon a társadalmaink számára.
A nyílt levélben az együttműködés új formáit javasolják, annak érdekében, hogy az Agenda 2030 program vízügyi szempontból is sikeres legyen. A következő öt évben meg kell duplázni a vizes infrastruktúra fejlesztését célzó befektetéseket is. Rámutatnak ugyanakkor arra, hogy a vízgazdálkodási, a vízellátási szolgáltatások piaca, valamint a természeti katasztrófák elleni védelem akkor vonzza a befektetéseket, ha a politikai szándék világos, a szabályozás országos és helyi szinten is átlátható.
"Haladéktalan, már ma lépésekkel számoló cselekvésre szólítjuk az állam- és kormányfő társainkat" - tartalmazza a levél. A testület olyan megközelítést javasol, amelyben mindenkinek van szerepe és feladata: a gazdasági ágazatoknak, mint például a mezőgazdaságnak, és vezetőknek, mint például a polgármestereknek és a vállalati igazgatóknak.
A kormányzatoknak együtt kell működniük a helyi közösségekkel, az üzleti és a tudományos szférával, a határon átnyúló folyóvölgyeken és vízbázisokon osztozó országoknak pedig minden fél számára elfogadhatóan kell munkálkodniuk.
"Egyénekként is felelősséggel tartozunk, mindannyiunk kötelessége, hogy megbecsüljük a vízkincset, előzzük meg a pazarlást és a szennyezést" - mutatnak rá.
A víz a fenntartható fejlődésért 2018-28 - nemzetközi cselekvés évtizede 2018. március 22-én indul - olvasható a levélben, amelyet Mauritius, Mexikó, Magyarország, Peru, Dél-Afrika, Szenegál, Tádzsikisztán elnöke, valamint Ausztrália, Banglades, Jordánia, Hollandia miniszterelnöke, illetve különleges tanácsadóként Dél-Korea korábbi miniszterelnöke jegyez.
A testület 2016-ban a világ vízgazdálkodásának fenntarthatóbbá tétele érdekében jött létre, valamint azért, hogy sikeresebbé tegye az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz, 11 állam- és kormányfő részvételével. Áder Jánost az ENSZ főtitkára, valamint a vízügyi befektetéseket támogató Világbank elnöke kérte fel a részvételre. Az ENSZ fennállása óta ez volt az első alkalom, hogy magyar állam- vagy kormányfő felkérést kapott egy világméretű és rendszerszintű probléma megoldását célzó testületbe.
Az ENSZ és a Világbank vezetői olyan állam- és kormányfőket kerestek, akik vezető szerepet vállaltak a klímaváltozás elleni fellépésben, akik közéleti és politikai tevékenységükkel képesek hatni a fenyegető vízválság elhárításához szükséges összefogásra és a technológiai fejlesztésekhez szükséges befektetésekre.