Az oktatásra, a jövedelmekre, a társadalmi státuszra, továbbá a mobilitásra, valamint a migráció és a globalizáció megítélésére vonatkozó felmérés fő megállapításai szerint az európaiak többsége úgy látja, hogy egyenlő esélyeik vannak a boldogulásra. Arról kevésbé vannak meggyőződve, hogy az igazságszolgáltatás és a politikai döntések az érintettek társadalmi státuszától, anyagi helyzetétől és kapcsolataitól függetlenül ugyanúgy érvényesülnének országukban. Az európaiak nagy többsége ezenkívül úgy érzi, hogy túl nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek, és a kormányoknak többet kellene foglalkozniuk ezzel a témával. A megkérdezettek kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy az esélyegyenlőség és társadalmi helyzetük javult az idők során.

Összességében az európaiak 47 százaléka jó dolognak tartja a globalizációt, 21 százalékuk nem. 39 százalékuk jónak, 33 százalékuk pedig nem tartja jónak az országába irányuló migrációt - közölték.

Az uniós bizottság felmérése szerint az unióban a magyar válaszadók voltak azok, akik a leginkább - az uniós 81 százalékos átlaghoz képest  90 százalékot meghaladóan  -érezték úgy, hogy a jövedelmi különbségek túlságosan nagyok. 87 százalékuk szerint a kormánynak többet kellene tennie a jövedelemkülönbségek csökkentés érdekében.

Az 58 százalékos uniós átlaghoz képest a magyarok 39 százaléka látta úgy, hogy Európa-szerte egyenlő esélyeik vannak a boldogulásra és 71 százalékuk vallotta boldognak  magát. Amíg az unió többi  országából  a válaszadók átlagban kevesebb, mint fele, 46 százaléka vélekedett úgy, hogy a boldogulás feltételei egyenlőbbé váltak a 30 évvel ezelőtti helyzethez képest, Magyarországon az emberek 35 százaléka gondolta így - derült ki az uniós bizottság felméréséből.