A Csecsemőtáplálási mesterkurzus elnevezést viselő eseményen a táplálkozástudomány legelismertebb nemzetközi szaktekintélyei - Philippe Alliet, Berthold Koletzko, Clemens Kunz, Mike Poßner és Hania Szajewska -  tartottak előadást Budapesten közel 400 gyermekgyógyász előtt a Magyar Gyermekorvosok Társasága szakmai támogatásával, a Nestlé Nutrition Institute meghívására.

Berthold Koletzko az Európai Gyermekgasztroenterológiai és Hepatológiai Társaság volt elnöke az Európai Gyermekkori Elhízás Próbaprojekt (European Childhood Obesity Project Trial) vezetője, egyik randomizált, kettős-vak klinikai vizsgálata alapján kijelentette „az anyatej fehérjeszintjéhez hasonlító, alacsony fehérje tartalmú tápszert kapó csecsemők hossznövekedése nem különbözött azokétól, akik kizárólag anyatejes táplálásban részesültek. Azonban a magas fehérje tartalmú tápszerrel táplált csoport esetében a hosszúsághoz viszonyított súlyuk és a testtömegindexük (BMI) már hathónapos kortól kezdődően szignifikánsan magasabb volt az alacsony fehérje tartalmú tápszerrel tápláltakhoz viszonyítva. ”

A gyermekeket kisiskolás korukban, hatévesen, utánkövetéses vizsgálatnak is alávetették, melynek tanulságára külön kitért Berthold Koletzko. Kiderült, hogy a csecsemők táplálása igen erős hosszútávú hatásokkal bír, amelyek közül a korai túlzott fehérje bevitel, a kisiskolás korban mutatkozó elhízással szoros összefüggést mutatott.  Az alacsony fehérje tartalmú tápszer határozottan csökkentette az elhízás esélyét, szignifikánsan mérsékelte a testzsír felhalmozását 2 és 6 éves életkorban és a csecsemőkorukban szoptatott gyermekekéhez hasonló testösszetételt eredményezett. Úgy tűnik tehát, az obezitás prevenció érdekében vívott küzdelemben, az anyatej mellett, a nem kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknek az alacsony fehérje tartalmú, de magas fehérje minőségű tápszerek segíthetnek.

Több előadás foglalkozott az anyatej egyik egyedülálló összetevőivel, a humán milk oligoszacharidokkal (HMO). Hosszú évtizedek óta tudunk létükről, és arról, hogy ezek képezik az anyatej 3. legjelentősebb összetevőjét. Az a tény, hogy tápláló hatásuk nincs, joggal veti fel a kérdést, hogy vajon miért alkotta meg mégis a természet, mi lehet a szerepe? Az immunrendszer aktív támogatásában vesznek részt -válaszolta meg előadásában Clemens Kunz - s kitért arra is, hogy jelenleg az anyatej és a csecsemőtápszerek összetétele közötti egyik nagy különbséget - táplálási szempontból - a HMO-k adják. Új állomáshoz érkezett a modernkori csecsemőtáplálás azzal, hogy a HMO-k szerkezetét, immunológiai szerepét és hatékonyságát 60 év kutatómunka eredményeképpen megismertük, és mostanra sikerült néhányat mesterségesen reprodukálni is.

Philippe Alliet folytatta a humán oligoszacharidok kutatásával elért eredmények bemutatását, s kinyilatkozta annak mérföldkő szintű jelentőségét. Kitért az anyatej két legnagyobb mennyiségben előforduló (2`FL és az LNnT) human milk oligoszacharidjaival végzett  in vitro vizsgálatokra. Előadása összefoglalásaként elmondható, igazolni látszik, hogy a HMO-k a fertőzések elleni védelemben, az allergia prevencióban, az immunképességre gyakorolt hatásukban bírnak kiemelkedő jelentőséggel.

Hania Szajewska, aki előadásában az allergiaprevencióról beszélt, kiemelte, bizonyítékok szólnak amellett, hogy anyatej hiányában egyes hidrolizált tápszerek használatával bizonyos allergiás megbetegedések kockázata mérsékelhető, különösen az atópiás dermatitiszé. Hangsúlyozta, nem minden hidrolizált tápszer preventív hatása azonos. Minden egyes hidrolizált csecsemőtápszer preventív hatékonyságát egyedileg, klinikai vizsgálatok révén kell igazolni.