Nehéz eligazodnunk a szavak, és a tudományos, vagy tudományosnak mondott módszerek dömpingjében.
Míg a tudomány kísérleteken alapuló „tudáshalom”, amely folyamatosan ellenőrzi saját magát is, addig az áltudomány bizonyítékok nélkül elterjed egy hír, amelyet folyamatosan terjesztenek, és sokan hisznek is benne – fejtette kis a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Kacskovics Imre, az ELTE immunológiai tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora.
„Mindenki hiszi azt, hogy meggyógyul, de sajnos nem ez az igazság” – fogalmazott. Hozzátette, mindig vannak néhányan, akik kétségtelenül valamilyen váratlan hatástól meggyógyulnak, és köztük van egy alacsony százalék, aki hiszi és mondja, hogy nem a gyógyszerektől gyógyult meg, hanem valami más miatt. Megjegyezte, kétségtelen az is, hogy a lelki egyensúly nagyon fontos a betegség leküzdésében, egy kiegyensúlyozott ember sokkal egészségesebb, azonban az esetek többségében ez nem elég.
„Az irritálja nagyon sok kollégámat és engem is, hogy az áltudományok mennyire elterjedtek az elmúlt időszakban” – mondta a műsorban Fábián István tanszékvezető, egyetemi tanár, az MTA doktora, a tudomany.hu felelős szerkesztője. Hozzátette, az említett honlap hiánypótló, melynek fő célja, hogy az áltudományos nézetekkel felvegye a küzdelmet, illetve, elmondják egy-egy kérdés kapcsán, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint hogyan is állnak valójában a dolgok.
Sok területen nagy a képzavar
Az áltudományos tévhitek Fábián István szerint a gyógyászat, az olcsó energia és a bölcsésztudomány területein a legelterjedtebbek. Utóbbi esetén az ideológia is nagy szerepet kap bizonyos elméletek kapcsán, de a professzor szerint történelmi és nyelvészeti kérdésekben a legnagyobb a képzavar. Úgy vélekedett, semmi probléma nincs azzal, hogy valaki szembemegy az általánosan elfogadott nézetekkel, azonban ha ezeket az új nézeteket tudományos módszerekkel nem lehet alátámasztani és visszaigazolni, az már az áltudomány kategóriába tartozik.
Arról is beszélt, hogy a cikkeket az oldalra olyan emberek írják, akik egy-egy terület avatott szakértői, és akiknek komoly tudományos eredményeik vannak egy-egy témakörben. Így történt ez az oldalon megjelent első összeállításban is, amely a védőoltásokról szól.
Muszáj-e a vitamint bevenni?
Kacskovics Imre a védőoltásokról azt mondta, nagyon nehezen tudják meggyőzni az oltásellenesek és az oltások mellett érvelők egymást. Úgy vélekedett, azok az emberek, akik bizonytalanok, és több esetben hallanak az áltudományos hírekről, könnyebben is hiszik el azokat, így számukra érdemes olyan támpontot adni, amely tudományos talajon áll. A professzor a vitaminokról úgy vélekedett, a fejlett országokban az emberek olyan változatos étrenden élnek, hogy a szervezetből nem valószínű, hogy jelentős mértékben hiányoznának ezek a szerek. Hozzátette: nem feltételezi, hogy ezektől jelentős javulás várható, ha valaki például rákos beteg lesz.
„Sajnos azt kell, mondjam, hogy ezek a szerek, kiegészítők segíthetnek, de az alapproblémát, az alapbetegséget nem tudják egyértelműen megoldani” – jelentette ki.
A homeopátiának csak a PR-ja jó?
A beszélgetésben szó esett a homeopátiás szerekről is. A tudomany.hu felelős szerkesztője azt mondta, a homeopátiás készítményekről is születnek majd cikkek, hozzátéve, hogy nagy segítséget ad az, hogy az Európai Akadémiák Szövetsége kimondta, hogy a homeopátiát nem lehet használni gyógyításra.
