Sokba kerül a didergő dolgozó
Az egyesült államokbeli Cornell University kutatói szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ez a hatékonyságromlás azzal magyarázható, hogy ha valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb energia marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára.
Persze a túlzott meleg sem tesz jót a hatékonyságnak. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat szerint a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének.
Így használjuk okosan a klímát
„A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani.
Védőitalt is előír a magyar szabályozás
Magyarországon a zárt térben dolgozó, szellemi munkát végzők számára meleg évszakban 21-24 fokos hőmérsékletet kell biztosítani, a legnagyobb megengedhető hőmérséklet pedig 31 fok. Mindezt egy 2002 óta élő, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét előíró rendelet szabályozza, ahogyan azt is, hogy 24 fok feletti hőmérséklet esetén a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt (14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet vagy legfeljebb 4 százalék cukrot tartalmazó alkoholmentes italt) kell biztosítani, továbbá óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni.
Melegben jobb a csapatmunka
Visszatérve a kutatásokra, úgy tűnik, a feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A magasabb hőmérséklet nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek.
Nemek szerint szintén van különbség abban, hogy milyen hőmérséklet számít komfortosnak – erre egy egyesült államokbeli felmérés világított rá. A megkérdezett nők átlagosan 22, a férfiak 21 fokot tartanak ideálisnak az irodai munkához.
A hőmérsékletnek ráadásul közvetlen hatása lehet a munkatársak együttműködési készségére is. A kánikulában izzadó kollégák láttán nehéz elképzelni, de egy kisebb kutatás eredményei arra világítottak rá, hogy melegebb környezetben barátságosabb érzelmekkel viseltethetnek a dolgozók a kollégáik felé, ami a konkrét beszédstílusban, nyelvhasználatban is tetten érhető.
