Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.
A rizikófaktorok összefüggenek
Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis. A kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan veszélyeztetett a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.
A koleszterinszint mozgással is csökkenthető
A teendők két alapeleme az életmód reformja és szükség esetén az orvosi, akár gyógyszeres kezelés. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga. A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy az első lépés minden esetben az életmód kialakítása, és ebben óriási a páciens felelőssége. Szerencsére sokaknál tapasztalható, hogy szakszerű vezetés mellett mind a motiváció, mind a hatékonyság megnő mind a mozgásprogram, mind a táplálkozás kapcsán – hangsúlyozza Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
A speciálisan felépített, felügyelt mozgásprogram bizonyítottan erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azért is érdemes szakértő vezetésével elkezdeni a mozgást, mert például érelmeszesedés esetén fontos, hogy alacsony szintű aktivitással induljon az edzésprogram, mert kezdetben ez váltja ki a pozitív hatásokat. A cél az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése, hiszen a koleszterinszintet a súlytöbblet is erősen meghatározza. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár, valamint nő az inzulinérzékenység és csökken a trigliceridszint is. Ez utóbbi akár 20-30 %-nyi csökkenést is jelenthet a súlyvesztéssel arányosan.
A European Heart Journal c. szaklapban megjelent tanulmány szerint pedig a heti 1500-2200 kcal-nak megfelelő testmozgás (ami például 25-30 km tempós gyaloglást jelent, heti több részletben) 0.08-0,15 mmol/L HDL-növekedés érhető el. Személyes tapasztalatom szerint a csoportban végzett mozgás még hatékonyabbá és élvezetesebbé teheti a folyamatot, hiszen ha együtt dolgozunk egy célért, az plusz energiákat is mozgósít bennünk és a szociális hálónkat is erősíti.
