A tévézéshez nem kell teljes sötétség
Könnyen előfordulhat, hogy egy-egy hosszúra sikerült tévézős este után – főleg, ha előtte az egész napot is a számítógép monitora előtt töltöttük – szemeink szárazzá válnak, égni vagy viszketni kezdenek, látásunk elmosódottá válik, sőt, a fejünk is megfájdul.
Ilyenkor legtöbbször arról van szó, hogy túlerőltettük szemeinket, holott a szemfáradtság viszonylag egyszerűen megelőzhető volna.
Bár a moziban ahhoz szoktunk, hogy csak a vásznon pergő képek világítják be a termet, mégsem ajánlatos otthon teljes sötétségben tévézni, filmet nézni. A sötét környezet és a képernyő fényes négyszöge közötti kontraszt szemfárasztó hatású, ennek elkerülése érdekében használjunk a tévé közelében elhelyezett „hangulatvilágítást” – egy nem túl erős fényű izzót, vagy akár egy egyszerű ledszalagot.
Ezzel a megoldással nem csak a szemünket kíméljük, de a filmek is kontrasztosabbak-nak tűnnek majd, hiszen a világosabb háttérhez képest a szürkék és a feketék is mélyebbeknek látszanak.
Talán meglepő, de itt nem egy meghitt, sárgás színű hangulatfény a jó megoldás, ha-nem épp ellenkezőleg. Ahhoz, hogy színhelyesként lássuk a film képkockáit, kifejezetten hideg fényű, 6500 Kelvin színhőmérsékletű háttérvilágításra van szükség. Ez a szín-hőmérséklet ugyanis az a referenciaérték, amelyet a kijelzőgyártók és a tartalomgyár-tók egyaránt használnak.
Távolság és szünet
Fontos, hogy megfelelő távolságból nézzük a tévét, valamint legyen bármilyen izgalmas is a film, bizonyos időközönként tartsunk szünetet.
Sokféle ökölszabály látott napvilágot az elmúlt években arra vonatkozólag, mekkora is pontosan az ideális tévézési távolság. Ilyen például az az egyszerű képlet, amely szerint a képátlót kell beszorozni 2-2,5 körül értékkel, míg a kanadai optometristák szövetsége (Canadian Association of Optometrists, CAO) ennél nagyobb, a képernyőszélesség ötszörösének megfelelő távolságot javasol.
Szintén ez a szervezet tanácsolja, hogy ne csak a monitorhasználat, de a tévézés során is tartsuk be szemünk védelmében a 20-20-20-as – magyarul inkább 20-20-6-os – szabályt. Ez azt jelenti, hogy 20 percenként tartsunk 20 másodperces szünetet, amikor a képernyő helyett egy legalább 20 láb – 6 méter – távolságra lévő tárgyra fókuszálunk.
Óvakodjunk a kék fénytől
Nem kell ahhoz súlyos horrorfilmet vagy nyomasztó lélektani drámát néznünk éjszakába nyúlóan, hogy azután álmatlanul forgolódjunk és reggel kialvatlanul kászálódjunk ki az ágyból.
Ennek egyik oka lehet, hogy a képernyőket általában megvilágító LED fényforrások által kibocsátott, szabad szemmel esetleg nem is érzékelhető kék fény csökkenti az álmosságért felelős hormon, a melatonin termelését, így megzavarhatja az alvás és ébrenlét ciklusának szabályozását. (Ebből a szempontból tehát mégis megfontolandó az imént említett hideg fehér fényű háttérvilágítás alkalmazása.)
Jó hír, hogy a tévéképernyők jellemzően messze nem a legnagyobb fényerőn üzemelnek folyamatosan, továbbá a filmek – hacsak nem órákon keresztül nézünk, mondjuk egy antarktiszi természetfilmet – a színskála széles spektrumát ölelik fel.
Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb kék fény terheli tévézés közben a szemet annál, mint ha tableten vagy okostelefonon olvasnánk, böngésznénk.
Ha mégis aggódnánk a túlzott kékfény-terhelés miatt, vegyük lejjebb a tévéképernyő fényerejét, állítsuk melegebbre a színhőmérsékletet, illetve ha új készülék vásárlása előtt állunk, fontoljuk meg egy OLED televízió beszerzését, hiszen az OLED fényforrások 72%-al kevesebb kék fényt bocsátanak ki, mint a hagyományos LED TV-k.
