A születés és a személyiség kialakulása között nem volt ok-okozati összefüggés, csak korreláció, ami arra ösztönözte a tudósokat, hogy a szokásostól eltérően vizsgálódjanak.

Az egyik kiinduló pontnak a Szezonális affektív zavar (SAD) azaz egy olyan típusú depresszió, ami emberek millióit érinti télen, amikor a napsütéses órák rövidebbek. Azt ugyan nem tudni pontosan, hogy a természetes fény (napsugár) hiánya miért befolyásolja ennyire az agyat, de az bizonyított, hogy ilyenkor csökken a szerotonin szint és a 24 órás életciklus is felborul egy kicsit. Ezt a kérdéskört tovább gondolva, a tudósok várandós kismamákat tanulmányoztak a téli időszakban, és arra jutottak, hogy a szezonális változások hatással vannak a magzat fejlődési szakaszaira.

A biokémiai kutatások kimutatták, hogy az évszak, amelyben születünk, hatással van egyes monoamin neurotranszmitterekre azaz olyanokra, mint a dopamin és a szerotonin. Ezek a felnőtt lét során létfontosságúak és szükségesek. Ez az eredmény ösztönözte a kutatókat, hogy több mint 400 magyar egyetemistát bevonva vizsgálódjanak tovább a Semmelweis egyetem kutatási keretén belül.

Az eredmények azt bizonyítják, hogy igen is hosszú távú hatással van ránk az, hogy melyik évszakban születünk, illetve befolyásolja, hogy mennyire leszünk hajlamosak a kedélybetegségekre.

A tavasz szülöttei

Olyan temperamentummal vannak megáldva, hogy hihetetlen mód pozitívan állnak mindenhez és jól bírják a gyűrődést.

A nyár szülöttei

Hasonlóak a tavasz szülöttjeihez, viszont náluk gyakoribbak a hangulatingadozások.

Az ősz szülöttei

Drasztikusan kevesebb depressziós akad köztük, mind bármely évszakban születettek között.

A tél szülöttei

Ők a legkevésbé ingerlékenyebbek.