A zöld szervezet iskolák környékén vizsgálja a levegő nitrogén-dioxid tartalmát, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mennyi káros anyagot lélegeznek be gyermekeink. A baj nagy: noha még alig telt el 90 nap 2019-ből, máris többszörösen túlléptük a hazai jogszabályok által egész évre megengedett órás határértékeket. A Greenpeace ezért a régi dízelautók fokozatos kivezetését kéri a városvezetéstől, mert ezzel lehetne a leggyorsabban és leghatékonyabban tenni a tiszta levegőért.
A Greenpeace úgynevezett diffúziós csöveket helyezett ki 24 budapesti és környéki iskola bejáratához, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mennyi nitrogén-dioxid (NO2) van abban a levegőben, melyet gyermekeink belélegeznek. A gyerekek a légszennyezettségnek egyik leginkább kitett csoport, mert miközben fejlődésben lévő szervezetüknek friss levegőre lenne szüksége, gyorsabban lélegeznek, mint a felnőttek, ráadásul testmagasságuk miatt még közelebb is vannak az autók kipufogócsövéhez, így több szennyező anyagot szívhatnak be. A mérési eredmények április közepén lesznek nyilvánosak.
Hányszor léptük túl eddig az NO2-határtértékeket 2019-ben?
A helyzet a hivatalos mérőállomások adatai alapján tragikus, ezeket figyelemmel követheti bárki a levegominoseg.hu vagy az idokep.hu/szmog oldalakon. Már most, március 27-vel kétszer annyiszor léptük túl a nitrogén-dioxidra meghatározott órás határértéket, mint amit a hazai jogszabályok egész évre vonatkozóan megengednek. Noha még alig telt el 90 nap 2019-ből, a megengedett maximum 18 alkalom helyett az ország több nagyvárosában többszörösen átléptük az órás határértéket: a budapesti Teleki téren már 48-szor, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 43-szor, a pécsi Szabadság utcában 36, míg a debreceni Hajnal utcánál 35 alkalommal.
Mi a nitrogén-dioxid-szennyezés legfőbb oka?
A nitrogén-dioxid városi környezetben legalább 50%-ban a dízelüzemű, illetve régebbi egyéb járművekből származik, a trendek pedig riasztóak: 2005-ről 2017-re megduplázódott a dízeljárművek száma és aránya Magyarországon, és az autók átlagéletkora is jelentősen nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal szakstatisztikái szerint a dízelautók száma 2005-ről 2017-re 447 854-ről 1 055 268-ra, és 2007-2017 között a hazai autók átlagéletkora 10,3 évről 14,1 évre nőtt.
Mi a megoldás?
„Miközben a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma, a városvezetés évek óta képtelen hatékonyan fellépni ellene. Sajnos a helyzet egyáltalán nem javul: egyre több használt dízelautót importálunk és az autók átlagéletkora is egyre növekszik. A gyerekek még a felnőtteknél jobban is megszenvedik ezt, ezért azt várjuk a városvezetéstől, hogy még idén dolgozza ki a menetrendet arra, hogyan tudjuk radikálisan csökkenteni a régi dízelek okozta légszennyezést.” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.
