Jump to content

Az óraátállítással jelentősen beleszólunk a természet rendjébe

2020. 04. 06. 11:16

Kezdetét vette a nyári időszámítás 2020.március 29-én, ami azt jelenti, hogy szombatról vasárnap virradóra egy órával előrébb kellett állítani az órákat. Ennek köszönhetően most egy órával kevesebbet alszunk, de cserébe tovább lesz világos estefelé.

 

Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én javaslatot tett az évi kétszeri óraátállítás eltörlésére, miután nyilvános konzultációt indított erről, és a válaszadók nagy többsége ellene szavazott.

A lakossági felmérést követően az Európai Unió tavaly úgy határozott, hogy a jövőben eltörlik az évi kétszeri óraátállítást. Az új rendszert várhatóan 2021-től vezetik be. A szürke időben hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, az átállítás pedig felborítja napi ritmusunkat.

A nyári időszámításra való átállás miatt egy órával előbb kell kelnünk, mint előző nap. Ez az egy óra alváshiány is elég ahhoz, hogy kábának érezzük magunkat, emiatt pedignehezebben tudunk koncentrálni a feladatainkra.

Szervezetünk még a korábbi ritmus szerint működik, így este nem tudunk elaludni a megszokott időben. A változásra minden ember másként reagál: van, aki alig érzi meg, míg mások különösen érzékenyek, főleg a kisgyerekek, az idősek és a krónikus betegek, illetve azok, akik korábban is rossz alvók voltak.

A tünetek között itt is az alvászavar, fáradtság, lehangoltság, ok nélküli ingerültség, a koncentráló- és teljesítőképesség csökkenése és az étvágytalanság a leggyakoribb, de akár szívbántalmak és emésztési problémák is jelentkezhetnek.

G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, hogy az óra átállításával jelentősen beleszólunk a természet rendjébe, mivel önkényesen jelölődik ki, hogy mikor kezdődik és mikor fejeződik be egy nap.

Hozzátette, míg korábban a nap állásának megfelelően észleltük, tudtuk, hogy mikor van dél, addig most egy nagyobb terület részeként fogadjuk el. „Összességében ez a folyamatos állítgatás, nem hasznos” – emelte ki.

A magyar lakosság jelentős része korán kezdi a napot. A mezőgazdaságban ténykedők számára kifejezetten nem mindegy, hogy mikor van reggel, mikor van világos – mondta G. Németh György.

Éjszaka olyan biológiai folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek pótolhatatlanok. Ha ez valamilyen szempontból megszakad vagy nem működik normálisan akkor előbb-utóbb zavar lép fel.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke meteorológiai szempontból vizsgálva az óraátállítást elmondta, hogy a meteorológia olyan tudomány, amelyet folyamatosan, minden időpontban, a Föld minden szegletében végeznek. Ezért fontos, hogy egy időhöz igazodva tegyék.

A meteorológiában az univerzális korrigált világidőt használják. Mindenhol, minden ország ehhez igazodva végzi a méréséket, végzi a modelfuttatásokat.

Szakmai szempontból egyértelműen a téli időszámítást kell, hogy előnyben részesítsük. Azért, mert a mostani nyári időszámítás azt jelenti, hogy egy órával később kapjuk meg a közös nemzetközi centrumokból a legfrissebb modelfuttatások eredményeit. Azaz, ha egy hatkor végzett modelfutattás télen már hét órakor rendelkezésünkre áll, Magyarországon csak nyolc órakor kapjuk meg a nyári időszámításnak köszönhetően, ami egyórás késést jelent számunkra – fejtette ki.

(Forrás: biokalauz.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)